Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

Okirattár

7. Kutahia, 1851 június 25. Makk emléket kér Kossuthtól. Sk. levél. KH. OL. Bpest. Egy kérésem van. Ne tagadja meg. Kaputomat, téli kaput ómat eladtam Salonikában, hogy továbbutazhassak. Kaputot kérek, amolyan régi kaputot, melyet ön nem visel. Emlék leend. Becsét bízza reám. Kérem ne tagadja meg. Ha nincs kaputja, papucsot vagy cibukot, szóval emléket. Megtiszteltetésnek veendem. Ha eltemettetek e kaputba, a papucsba vagy a cibukkal a számban fognak eltemetni. Ez utolsó esetben sírkövemen ez leend a felírás: Nach gethaner Arbeit pipázik M[akk.]. 8. Kutahia, 1851 június [25]. Makk közli Kossuthtal, hogy a konstantinápolyi emigránsok közül kiket ajánl magyarországi kiküldetésre. Sk. levél. KH. OL. Bpest. Ha KoUstantinápolyba visszatérendek, megkért Homes, az ki az alkalmat szerezte, hogy csupán csak hozzá jöjjek. Én régi quártélyomból eltűntem végképen és noha rendel-keztem egy új felkereséséről, mégsem fogom használni eztet sem. Eltünendek Konstantinápolyból. Vay és Homes fogják tudhatni, ha ön akarja, hollétemet. Figyelmessy beszéli a román nyelvet. Arad vidékén tanulta meg. Ha vélem jönni jónak látja, jó, mert a fiú ígérkezett, hogy veszélyes percekben ő fogatja el magát helyettem.