Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

VII. Kísérletek a haza felszabadítására

Napoleon a rojalisták állásfoglalása miatt államcsínyre határozza el majd magát, hogy hatalmát továbbra is biztosítsa.

83 Ez a fenyegető veszély a londoni francia és olasz emigráns körökben általános idegességet szült, mert az államcsíny sikere esetén belátható időn belül gondolni sem lehetett volna a köztársasági állameszmének Francia- és Olaszországban való győzelmére. Ennek megelőzése érdekében tehát Mazzini türelmetlenül sürgette a felkelés azonnali megindítását. Lombardiát máris érettnek tartotta a kitörésre. A kezdeményezésnek — monda — olasz részről kell kiindulnia, nem pedig francia részről, amit Itália központi fekvése eléggé indokolt. Az olasz felkelés aztán — Mazzini szerint —- kihatással lesz majd úgy a francia, mint a magyar mozgalomra.

84 Nyomatékosan sürgette tehát Kossuthot, hogy terveit ezen elgondolásával hozza összhangba és társuljon vele az olaszbarátok társaságába, melyet a lombard politikai átalakulás népszerűsítése érdekében már korábban alapított.

65 Ha ketten egyesülve az olasz-magyar barátok társaságát szervezik meg és Kossuth a közös cél érdekében az angol nyilvánosság előtt is hajlandó ezen álláspontról tanúságot tenni, mindketten döntő sikerre és tekintélyes anyagi támogatásra számíthatnak. Mazzini különösen sokat várt attól, hogy Kossuth ilyen irányú beszédei a manchesteri és birminghami munkások körében visszhangra fognak találni. Kossuth eleinte hajlandó lett volna a felajánlott egyesülésre, de felfogása később megváltozott annak célszerűsége felől. Neki egészen más nézete volt a felkelés megindításának időpontjára nézve, mint Mazzininak. Kockázat nélkül, biztosra akart menni és előbb a francia politikai helyzet kialakulását megvárni, míg viszont Mazzini legkésőbb 52 tavaszán mindenképen forradalmat akart kezdeni, még ha közben a köztársasági eszme Párizsban elbukott volna is. Kossuth ezt az álláspontot nem helyeselte, tehát nem látta értelmét a társulásnak sem. Mindamellett készséggel hajlandó 83 Irányi—Kossuth, 1851 nov. 27. KH. OL. Bpest. L. Iratok 168. sz. 84 Bach legf. előtérj. 1851 dec. 1. Auswärtige Gestion 1851 nov. 29. Gend. Dept. HHStA. Wien. 85 Kastner i. m. 31.