Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

VII. Kísérletek a haza felszabadítására

MAKK ÉS RÓZSAFI. 407 E két jóbarát sokat tervezgetett a boldogabb jövőről, a romantikus hajlamú Kossuth Zsuzsannával együtt, amikor majd Lajos bátyja újra visszatérhet egy szabadabb hazába. Mindamellett sokáig nem voltak tisztában afelől, hogy miképen tegyék lehetővé Kossuth hazatérését, míg végre a véletlen újabb álmodozókkal össze nem hozta őket, akik késznek nyilatkoztak arra, hogy terveiket valóra váltják. Először Rózsafy, másként Ruzicska Mátyás egykori klerikus, komáromi kapituláns és a Komáromi Tudósító alapítója kereste az alkalmat, hogy a bőnyi és a pesti Kossuth-rokonsággal a kapcsolatot felvegye. Régi barátjának, Makk Józsefnek'™ óhajtott volna nyomára jutni, akit nem sokkal később akkor vesztett el szemei elől, amikor vele és Thaly Zsigmonddal együtt Hót falu irányában akartak Erdélyből kiszökni. Mint komáromi kapitulánsoknak módjukban állott volna szabályszerű útlevéllel távozni az országból. Útlevelük azonban meghatározott irányban, Hamburg felé volt kiállítva, nem pedig Törökországba, ahova pedig kivándorolni óhajtottak volna, amit persze az osztrák hatóságok megakadályozni igyekeztek, nehogy hamarosan Kossuth közelébe férkőzhessenek. Erre tervük érdekében szökésre szánták el magukat. Azonban már az első kísérletnél 33 Feltehető, hogy a felkelés történetére figyelemreméltó adatokat tartalmazott Makk munkája, amelyet „Memoiren eines Revolutionärs" (Aufzeichnungen des Oberst Josef Makk, als .Schöpfer der ung. Artillerie 1848—49 und als Emissär in Ungarn 1850—55) címmel Kertbeny (Alois Benckert) az „Alfabetische Namensliste d. ungarischen Emigration, 1848—64" szerzője, mint közeli könyvújdonságot 1864 ben hirdette; e mii azonban feltalálható nem volt. Kétséges, hogy valaha is megjelent volna. E tárggyal foglalkozik még Hentaller Lajos, A balavásári szüret (Budapest, 1894) c. munkája. A Wiener Zeitung 1852—56. évfolyamaiban az összes hadbírósági ítéletek indokolásaikkal együtt feltalálhatók. A hazai folyóiratok és napilapok közül A Magyar Hírlap 1852, Pesti Napló 1853, Magyarország 1861, 1870, Kolozsvári Közlöny 1861, Hazánk és a Külföld 1866, Hazánk 1884—87, Vasárnapi Újság 1868, 1870, Magyar Salon 1887, Az Est 1914, Világ 1923. évfolyamaiban találhatók sokszor ismétlődő adatok. L. még Biró Mihály, önvédelem, 1870; Biró Mihály sajtópöre Orbán Balázs ellen, 1871; Kacziányi Géza, Figyelmessy emlékiratai; Berzeviczy Albert, Az abszolutizmus kora Magyarországon, II. köt; Jánossy, Dionys, Die Geheimpläne Kossuths für einen zweiten Befreiungsfeldzug in Ungarn. 1849—1854. VI. Jahrgang des Jahrbuchs des, Gf. K. Klebeisberg Instituts f. ung. Geschichtsforschung Wien, 1936.