Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

I. Szabadulás

KOSSUTH AGGÁLYAI. 15 Long ugyan ragaszkodott javaslatához, de a hajó indulásáig nem kapván újabb választ, kénytelen volt az előírt útirányt betartani. Marsh is osztotta Long aggályait. Attól tartott, hogy a túlzsúfoltság ós a viszontagságos út majd Kossuthot és társai egyrészét arra készteti, hogy lemondjanak az amerikai letelepedésről ós útközben — Marseilleben vagy Gibraltárban — kiszállván, Angliába igyekezzenek. Ha ez bekövetkezik, bizonyára kellemetlenül érinti majd az amerikai kormányt és a népet, mely Kossuthék iránt való áldozatkészségének oly kiváló tanújelét adta. Kossuth maga is hamarosan tisztába jött, hogy Longnak határozott utasításai vannak az útirányt illetőleg. Ha egyenesen Amerikába megyek — írta Smyrna kikötőjéből —, melyet a Mississippi útravaló szükségletek beszerzése végett szeptember 14-én érintett, elvesztem az alkalmat, hogy Angliában befolyást gyakoroljak, persze nem a kormányra, hanem a közvéleményre, mely ma még kedvező rám nézve, holnap talán már közömbös, de később esetleg féltékeny lesz amerikai kapcsolataimra. Ha elhagyom a Mississippit, hogy Gibraltárból Londonba menjek, megsértem az amerikaiak érzékenységét.. .

36 Kossuth zsákutcában érezte magát. Egyelőre azonban kevés ideje volt helyzetének mérlegelésére, mert Smyrnában személye szakadatlan ünneplés központjává vált. Itt vártak reá konstantinápolyi honfitársai, akik már hosszú idő óta nem látták. Ez utóbbiak a köztársasági olaszokkal együtt olyan hangos ünneplésben részesítették, hogy Long a smyrnai amerikai konzul felkérésére a kikötőt azonnal elhagyni kényszerült, nehogy az esetből a portára nézve diplomáciai bonyodalmak származzanak. A smyrnai események most már igen óvatossá tették Longot, akinek utasításai értelmében figyelemmel kellett lenni arra, hogy hajója ne legyen tüntetések központja, ha az Unióval barátságos viszonyban álló államok kikötőit érinti.

37 Kossuth 38 Menghini i. m. 48. 37 Lásd Morgan utasításait Longnak 1851 ápr. 9. Közli Long az ellene emelt vádakra, amelyeket az amerikai Kossuth-párti sajtó terjesztett róla, mintha tiszteletlenül bánt volna Kossuthtal. Long—Wüliam R. Smith, Exeter,