Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
IV. Amerika és a magyar ügy
A rabszolgakérdés miatt egy időre a magyar ügy lekerül a kongresszus napirendjéről. — Az elnök megküldi a kongresszusnak Mann jelentéséit. — Hülsemann retorzióképen a kereskedelmi kapcsolatok megszakítását és az amerikai utasok zaklatását javasolja Schworzenb ergnek. — Bruck és Schwarzenberg nem helyeslik a javaslatokat. — Ez utóbbi újabb magyarellenes sajtóharcras, illetve arra szólítja fel Hülsemannt, hogy „nyershangú" utasítását adja át Claytonnak. — Taylor elnök halála. — Hülsemann összekülönbözése Websterrel. Átadja neki a bécsi utasítás átfogalmazott szövegét. Elnézésből azonban olyan panaszt emel, melynek tárgyát csak Mann eredeti, tehát bizalmas úton megszerzett iratából meríthette. — Ezzel kihívja Webster támadását, aki terjedelmes válaszjegyzékben cáfolja Hülsemann érveit. — A szenátus elégtétellel veszi tudomásul Webster válaszát, de a béke érdekében nem kívánja annak kinyomtatását. — Hülsemann és Webster kibékülnek. A történtek eléggé bizonyítják, hogy milyen erős magyar rokonszenv uralkodott a kongresszusban. Éppen ezért szó sem volt arról, mintha a magyar ügy egyhamar elaludt volna, csak egy időre háttérbe szorult az Unió legégetőbb problémája, a rabszolgakérdés előtt, 82 mely már a mult század harmincas éveitől kezdve súlyos ellentéteknek volt az okozója az Unió északi és déli államai, közt. Magában véve az a tény, hogy a szövetséges alkotmány a rabszolgatartást intézményesen elismerte, még nem szolgált volna alapul arra, hogy az északi ós déli államok békés együttélését megzavarja. Az alkotmányból kifolyólag ugyanis az a kötelezettség hárult a déli államokra, hogy a rabszolgatartás körüli jogaik kiterjesztését ne erőltessék rá az északiakra; ez utóbbiaknak pedig tartózkodni kellett volna attól, hogy a délieket alkotmányszabta jogaikban háborgassák. A valóságban azonban az ellentétek állandóan fokozódtak Ugyanis számtalan északi állam törvényes úton tiltotta meg 82 Hülsemann—Schwarzenberg, Rapp. No. 15. litt. A—C. Washington 1850 márc. 17. HHStA. Wien.
