Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
IV. Amerika és a magyar ügy
170 BOWEN BUKÁSA. válaszai, amelyeket Carternek adott, olyan felháborodást keltettek, hogy Massachusetts állam szenátusa Bowennek a cambridgei Harvard College történeti tanszékére való jelölését — reakciós politikai felfogására való hivatkozással — vetette el. T1 Különösen Henry Wilson, a szenátus elnöke intézett heves támadást ellene. Véleménye szerint az olyan ember, aki nem érez rokonszenvet a magyar ügy iránt, teljesen alkalmatlan arra, hogy a Harvard Collegeben az ifjúságot történelemre tanítsa. 72 Ezen irodalmi-politikai harctól eltekintve, melyet mint láttuk, Cass és Webster nyilatkozatai indítottak meg, a newyorki ós washingtoni sajtó nap-nap után megemlékezett a magyar ügyről. Ennek oka abban rejlett, hogy már 1850 januárjában a Cass indítványa feletti vita állt a szenátus érdeklődésének központjában. Míg az északi, de különösen az északnyugati államok szenátorai azt nagy tetszéssel fogadták, addig a rabszolgatartó déliek mereven elzárkóztak előle. A más államok ügyeibe való beavatkozás gondolatát mindig nagy tartózkodással fogadták, mert ez szükségképen azt jelentette, hogy 1851 április 12-én megjelent mellékletében támadta a magyar ügyet; — ő volt a kiadója a „Kossuth in New England" címmel 1852-ben névtelenül megjelent műnek, mely Kossuthnak a New England államokban tartott körútja alkalmával mondott beszédeinek nagy részét tartalmazza. — Továbbá Norton Eliot Charles, Letters of James Russell Lowell, New York, 1894. c. mű I. kötetében: The Hungarian controversy and Kossuth, 178—189; Scudder, Horace Elisha, James Eussell Lowell, a biography, Boston and New York, 1901. I. kötetében: Lowell and his sister Mary L. Putnam on Hungary and Carter— Bowen controversy,- 303—304.; Lowell cikkei Bowen ellen a Daily Advertiser 1851-i évfolyamában; lásd még e tárgyban a következő folyóiratokat: Southern Literary Messenger, 1851 aug. 505—516.; Christian Watchmann, Boston, 1850 jan. 17, 24 (vezércikkek); The Literary Union, 1850 febr. 57-67. 1. 71 33 szóval 9 ellen a demokrata többség álláspontja győzött. Hülsemann— Schwarzenberg, Rapp. No. 3. htt. B. Washington, 1851 febr. 10. HHStA. Wien. 72 Naason, Rev. Elias and Russell, H. Thomas, Life and Public Services of Henry Wilson, Boston, 1876. 110—114; V. ö. továbbá National Cyctopoedia of American Biography, New York 1901; Encyclopoedia Americana. New York, 1918; Gazley; John Jerome, American Opinion of German Unification, 1848—1871. New York, Columbia Univ. 1926, Studies in History, Economics and Public Law 59.
