Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

IV. Amerika és a magyar ügy

FRANCIS J. GRUND SZEREPE. 159 tak, amely iránt nemcsak az uralmon levő whigek, hanem a szenátus többségét alkotó demokraták is élénk rokonszenvet tanúsítottak. Itt csak arról lehetett szó, hogy melyik párthoz tartozók fogják majd jobban elítélni Schwarzenbergnek Magyarországgal szemben tanúsított politikáját. Hülsemann el volt készülve erre, de ami bekövetkezett, várakozását teljesen felülmulta. Már Clayton kijelentései is erre engedtek következtetni, akit Hülsemann bécsi utasításának kézhezvétele után keresett fel. A külügyi államtitkár most már határozottabb hangon beszélt. Dudley Mannt — úgymond — ki kellett küldeni, mert Stiles távozóban volt helyéről, a kormánynak pedig tudnia kellett, hogy mi folyik a Habsburg-birodalomban. Egyben előkészítette Hülsemannt arra, hogy az elnök a kongresszushoz intézendő üzenetében ez ügyről mindent el fog mondani. így hát szó sem lehetett a kormány részéről a Bécsben kívánt dementiről.

49 A szenátus folyosóin is furcsa hírek keringtek az osztrákokkal való diplomáciai viszony jövőbeli alakulásáról. A hírek terjesztője Francis J. Grund újságíró, a philadelphiai Public Ledger tudósítója volt. E szudéta-német származású bevándorolt író egy ideg Brémában és Antwerpenben amerikai konzuli állást töltött be. Közvetlenül ismerte meg tehát az európai viszonyokat ós így a jólértesült újságíró fölényével harcolt az európai abszolutizmus ellen. E szellemben írt cikkei a Pennsylvania államban letelepedett nagyszámú német bevándorlók előtt rendkívül népszerűek voltak, ő maga pedig a kongresszusban a demokrata szenátorok szívesen látott vendége volt. Az abszolutizmus iránti gyűlöletének már 1845-ben kifejezést adott, amikor a demokrata párt egyik főorgánumában, a washingtoni „Union" napilapban, a porosz király ellen harcot indított.

50 Küzdött tollal és szóval Cuba megszerzéséért, a Panama-csatorna megépítéséért, most pedig az amerikaiosztrák diplomáciai kapcsolatok megszüntetéséért. Barátai szerint mindezt az Unió nagyságába vetett határtalan bizodalma 49 Hülsemann—Schwarzenberg, Rapp. No. 31. reserve. Washington. 1849 dec. 7. HHStA. Wien. 60 Gerolt a királynak Bericht No. 2. I. 202. Washington, 1850 jan. 6. PGStA. Berlin—

Dahlem; V. ö. Curti, i. c. 156. L