Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
IV. Amerika és a magyar ügy
156 HÜLSEMANN EGYÉNISÉGE. később az államkancellária sajtóosztályában igényeit nem elégítette ki. A reichstadti herceg nevelője szeretett volna lenni, de még inkább diplomata, azonban lehetőleg csak különleges megbízatásban és vezető állásban, bárhol külföldön. Végre Metternich, hogy ettől a nyugtalan törtetőtől szabaduljon, 1838-ban követségi titkári minőségben az Egyesült Államokba küldte, amivel ha nem is a becsvágyát —, mert mindjárt ügyvivő szeretett volna lenni —, de legalább kalandvágyát elégítette ki. 42 Mikor tehát Cubába és Mexikóba való kiküldetését kérte, ebben Schwarzenberg inkább kalandos hajlamot látott, nem pedig olyan javaslatot, mely a bécsi udvar politikai érdekeit szolgálja. Még Hülsemann Bécsben volt, mikor Schwarzenberg Thorn, párizsi osztrák követ szenzációs jelentéséből Dudley Mann kiküldetéséről értesült. 43 Ezt Claytonnak Breisachhal való levélváltásával tudta csak összefüggésbe hozni, bármily elképzelhetetlennek látszott is, hogy egy külügyi hivatal „ismeretlen magánszemély befolyásának" engedhessen. De akármilyen különösen hangzik is, úgylátszik Schwarzenberg nem tartotta szükségesnek, hogy Mann kiküldetéséről Hülsemannt értesíttesse. Ennek magyarázatát legfeljebb abban találhatjuk, hogy e kiküldetésnek nem tulajdonított gyakorlati jelentőséget. Az osztrák kormány úgyis el volt szánva, hogy a harcot addig folytatja, míg a magyar ellenállást teljesen meg nem töri és ezért Schwarzenberg nem tételezte fel, hogy az amerikai kormány valaha is elismerhesse a magyar függetlenséget. így történt aztán, hogy Hülsemann már New Yorkba érkezett vissza, mikor az ottani lapokból Mann magyarországi szerepéről értesült. A hírt komolynak vette, mert a lapok forrásként a philadelphiai North Americanra hivatkoztak, melynek 42 Mayr, Josef Karl, Die Geschichte der Staatskanzlei im Zeitalter des Fürsten Metternich. 1935. 46—47. 43 Thom Carlier levelét mellékleteivel együtt az orosz futárral küldte Berlinbe, ahonnét azt Schwarzenbergnek továbbították. Thom Schwarzenbergnek, Rapp. No. 87. litt A. B. Párizs, 1849 júl. 18. HHStA. Wien.