Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

IV. Amerika és a magyar ügy

EURÓPA ÉS AZ AMERIKAI ÁLLAMESZME, 141 Valóban eemmi sem bizonyítja jobban, hogy a XIX. század közepén az Unió politikai öntudata már mennyire megerősö­dött volt, mint az az indítvány, melyet J. J. Crittenden szenátor terjesztett a törvényhozás elé. Felhívta ugyanis James Buchanan külügyi államtitkárt, hogy tegyen Lamartine-nak javaslatot az amerikai alkotmánynak a francia köztársaságban való beveze­tése iránt. 3 De az amerikai állameszmét nemcsak azok értékelték nagyra, akik a^ Unió politikáját irányították. Az európai diplomácia részéről is feltűnő érdeklődés mutatkozott Washing­ton kormányzati elvei iránt, ami azok értékének felismerését is jelentette. Gerolt washingtoni porosz miniszterrezidens volt az első, aki John Calhoun szenátorhoz, az Unió volt alelnöké­hez tanácsért fordult, hogy miképén volna lehetséges az ame­rikai alkotmányt a német konföderáció alkotmányának meg­szerkesztésénél felhasználni. 4 Mikor aztán a párizsi mozgalmak szele Európán végig­szántva Pestig jutott el, magától értetődött, hogy az amerikai sajtó hasábos, színes jelentésekben számolt be az európai ese­ményekről és a köztársasági állameszme várható győzelméről, ami az Űj Világban osztatlan lelkesedést keltett. Vájjon csodál­kozhatunk-e ezek után, ha Buchanan Stiles bécsi amerikai ügy­vivő jelentéseit a magyar függetlenségi harcról éppen olyan rokonszenvvel olvasta, mint Rush párizsi amerikai követ be­számolóját a francia köztársaság kikiáltásáról? Sőt úgy látszott, mintha a magyar szabadságharc az Euró­pából jövő eseményeket is háttérbe szorította volna. Az erfurti kongresszus, a hessen-kasszeli harc az alkotmányért, sőt a többi német forradalmi mozgalmak sem keltettek olyan általános érdeklődést, mint azok a hírek, amelyek Pestről érkeztek. Ennek oka abban rejlik, hogy a magyar szabadságharc lélektanilag feltűnő hasonlatosságot mutathat fel azzal a harccal, melynek az Amerikai Egyesült Államok függetlenségüket és későbbi fej­lődésük folyamán példátlan fellendülésüket köszönhették. 3 Hülsen)an—Lebzeltern. Rapp. No. 17. litt, A—B. Boston, 1848 június 28, HHStA. Wien. * Gerolt jelentése a porosz királyhoz, Washington, 1848 május 29, Nordamerika, I. C. 17. GPStA. B.— Dahlem.

Next

/
Thumbnails
Contents