Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
III. Fogadtatás Angliában
VIHARFELHŐK PALMERSTON FELETT. 137 A párizsi államcsíny után Berlinben, Bécsben és Szentpétervárt valóságos lidércnyomás alól szabadultak fel és most már csak napok kérdésének látszott, hogy a liberális elveket valló Palmer stonnak is távoznia kell. De nemcsak a már említett hatalmak, hanem a kisebb államok közül többek közt Portugália uralkodója is lesújtó véleményt táplált felőle. Mit szól Palmerston hallatlan viselkedéséhez Kossuthtal szemben? — mondta két héttel az államcsíny után Walter osztrák követnek. Mi jól tudjuk, hogy az összes tüntetések a hazaáruló Kossuth mellett nemcsak az ő beleegyezésével, hanem egyenesen az ő kezdeményezésére történtek. Maga Albert herceg, aki nekem erről részletesen írt, már tűrhetetlennek találja a helyzetet. Kétségtelen, hogy Palmerston a saját kollégáinak imponálni és tárcáját bármely kormányváltozás esetére biztosítani szándékozik, mert a népre, helyesebben szólva a radikális pártra támaszkodik... Ez az ember teljesen szakított a jogrenddel. Nem gondolja ön, hogy komolyan kellene ellene fellépni? .. , 86 Palmerstonnak különben már évek óta jövendölgették közeli bukását. A külügyi államtitkár ugyanis kerek negyven éve szolgált, nagyrészt vezető állásban. Politikája mindig a merészségnek és számításnak bámulatos összhangja volt. Helyében más miniszter már régen megbukott volna, ha olyan magatartást tanúsít, mint ő a görög vagy a magyar ügyben. Ezúttal azonban mégis előérzete lehetett, hogy egy időre távoznia kell a miniszteri székből. Ugyanis azt a tiltakozó jegyzéket, melyet neki az osztrák és porosz követek a menedékjog revíziója tárgyában december 9-én nyújtottak át, sem a királynőnek, sem a minisztertanácsnak nem mutatta be, mert attól tartott, hogy távozását az abszolút kabinetek akarják majd — az említett jegyzékre hivatkozva — a saját sikerüknek elkönyvelni. Ezt a dicsőséget azonban Palmerston nem kívánta nekik átengedni. 87 88 Walter—Schwarzenberg, Rapp. No. 37. Lisszabon, 1851 dec. 22. HHStA. Wien. L. Iratok 211. sz. 87 Bunsen az uralkodónak, Bericht No. 123 London, 1851 dec. 28. PGStA. B.— Dahlem.
