Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

III. Fogadtatás Angliában

126 LAKOMA BIRMINGHAMBAN. dalom réme ijesztő valósággá válik, mely minden emberi értéket végleg elsöpör. Hogy mi következik el azután, azt senki sem tudhatja. Kossuth nyíltan pálcát tört a kommunizmus, sőt a szocializmus felett is. Ezek, úgymond, ikertestvérek, amelyek a társadalmi rend ós a magántulajdon lerombolására szolgálnak. Gondoljunk a Sybillák jóslataira és addig teljesítsük a nemzetek jogos igényeit, míg halogatásunkkal végleg le nem késünk a béke fenntartásáról. Másnap Manchesterből visszaérkezvén, útját Birminghamben megszakította, hogy a Music Hallban tartott nyolcszáz terítékes lakomán köszönetet mondjon azon páratlan felvonulásért, melyet a város röviddel előbb tiszteletére rendezett. A lakomának külön érdekessége volt Walter Savage Landornak ez alkalomra írt költeménye,

62 melyet a birminghami énekkar zenésítve adott elő.

63 62 On Kossuth's Voyage to America. 83 Landor még számos, magyar vonatkozású költeményt írt, így többek közt: „To general Kossuth." Megjelent az Examinerben 1849 máj. 19. 307. Továbbá, Poem on Kossuth, 1849 dec. 15. u. o. 789; Hymn to America, 1851 nov. 15. u. o. 723; To the City of New York on its reception of Kossuth, 1851 dec. 27. u. o. 822; Ingratitude, 1852 nov. 27. u. 0.756. V. ö. még Stedman, Edmund Clarence, Vicorian Poets, Boston, 1876, 63. — Viszont Carlyle Kossuthnak nagy ellensége volt és az osztrák centralizációs törekvéseknek lelkes híve. Kossuth elleni gyűlöletét misem jellemzi jobban, mint az a hang, ahogy személyéről röviddel Angliába való érkezése előtt emlékezett meg: „... To me he is hitherto nothing but a bag of mutinous playacton wind, very doubtful whether he is anything more to anybody, and I mean to keep well clear of him for the present..." L. Chelseából 1851 okt. 11-én kelt levelét, Carlyle, Alexander, New letters of Thomas Carlyle, London, 1904. 226. sz. levél. —• Charles Dickens is, bár tárgyilagos igyekezett lenni, mégsem tudta elrejteni Kossuth politikája iránt érzett ellenszenvét az általa szerkesztett Household Narrative-ban. Francis Newman ezért lesújtó véleménnyel nyilatkozott róla. „... Dickens is in my judgment — írta Dr. Nicholsonnak 1851 dec. 19-én — a foolish man, he writes on centralization and despotism like an Austrian: however so does Carlyle often..." V. ö. Sieveking, Isabel Giberne, Memoir and letters of Francis W. Newman. London, 1909, 146.