Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
III. Fogadtatás Angliában
A TIMES FELFOGÁSA KOSSUTH ELVEIRŐL. 109 nem Palmerstont is támadta Kossuthtal szemben tanúsított jóindulata miatt, amivel a whig-körökben eddig élvezett nép^ szerűségét is kockára tette. 28 Természetesen a Timesnek meg volt a maga elvi álláspontja, mikor Kossuth és a magyar ügy ellen vette fel a harcot. E lap ugyanis Kossuth elveivel szemben a fennálló rendet és az európai békét védte minden áron. Fontosabbnak tartotta e béke megóvását, mint igazságtalanságok orvoslását. Nagy volt ugyanis az angol konzervatív körök félelme, hogy bizonyos, bár méltányos korrektúrák követelése — a fennálló európai államrend keretein belül -— egyes erősebb államok makacs ellentállásához és végül is általános felforduláshoz vezethet. A Times tehát azt az elvet hirdette, hogy a nemzetközi politikában nincs osztó igazság: a gyengébbeknek gyakran nagyobb áldozatot kell hozni a békéért, mint az erősebbeknek ... Azonkívül Kossuth benemavatkozási elméletének sebezhető oldala is volt, amelyen keresztül azt komoly érvek alapján támadni lehetett. Mert ha ez elmélet állandó értékű lett volna, akkor Lafayette és Rocha^mbeau nem mentek volna Amerika segítségére, a spanyol és portugál alkotmányok sem jöttek volna létre és a porta keresztény alattvalóinak sorsa sem javult volna meg — orosz beavatkozás nélkül. A Timesnek tehát komoly, gyakorlati érvei voltak állításának igazolására, amelynek értékét viszont azzal rontotta le, hogy Kossuth elleni támadásainak során valótlan állításokat kockáztatott meg, amit nem volt nehéz bebizonyítani. Henningsen leleplezései a Times sugalmazott hírszolgálatáról kellemetlenül érintették ugyan Delane főszerkesztőt — aki erre helyreigazításokhoz volt kénytelen folyamodni —, de azért változatlanul kitartott, osztrákbarát álláspontja mellett. 29 Egyébként Toulmin Smithhez és Henningsenhez hasonlóan, Pulszky régi barátja, Francis W. Newman, londoni egyetemi tanár is mindenképen Kossuth útjának sikere érdekében buzgólkodott. Newman éppúgy, mint Cobden, gyakorlati tanácsokkal 28 Dasent i. m. I. 121. 26 V. ö. Delane—Dasent, Wien, 1851 okt. 27, nov. 3. Dasent, i. m. I. 117.
