Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
III. Fogadtatás Angliában
COBDEN ÉS KOSSUTH EGYÜTTMŰKÖDÉSE. 105 Kossuthnak ezen vezéreszméi a radikális párt programmjával teljesen összhangban voltak. Kézenfekvő lett volna tehát, hogy a nyilvánosság előtt is tanúságot tegyen erről az összhangról. Azonban Cobden kérésére nehezen ugyan, de mégis csak lemondott erről a szándékáról. Cobdennek ugyanis az volt a véleménye, hogy csak Kossuthnak lenne kára abból, ha egy párt Programmjára támaszkodva keresi a közvélemény rokonszenvét elvei érdekében. Az ilyen eljárás feltétlenül a többi pártok jogos kritikáját vonná maga után, ami aztán programmjának és a magyar ügynek egyaránt kárára volna. Ezzel szemben Cobden hajlandónak mutatkozott arra, hogy a benemavatkozás elvét úgy értelmezze, mint ahogy Kossuth a maga tételét megalkotta. Ebből az álláspontból aztán önként következett volna, hogy a nyilvánosság előtt is minden alkalommal együttműködjenek. Azonban az együttműködésnek egy súlyos akadálya volt, melyet Kossuth előtt el nem hallgathatott. Mi történjók ugyanis akkor, ha az abszolút hatalmak Anglia ós Amerika morális befolyását figyelmen kívül hagyják és adott esetben újabb beavatkozásra szánják el magukat, ami a fegyveres beavatkozás szükségét jelentené — a beavatkozás meggátlására. Már pedig az erőszak alkalmazása az erőszak visszatartására kifejezetten túlment azon a programmon, melyet Cobden évek óta következetesen hirdetett és amely eszme mellett a frankfurti békekongresszuson az egész világ előtt már nyíltan tanúságot tett! Eddig a pontig tehát Cobden már nem követhette Kossuthot beavatkozási elveinek hirdetésében, bár még abban is hajlandó lett volna neki legalább erkölcsi támogatást nyújtani, „ön attól tart — írta Brightnek 19 —, hogy elveink miatt majd az erőszak alkalmazásának elfogadására szorítanak minket. Még ha így is állna a dolog, semmi ok sincs arra, hogy Kossuthot erkölcsileg ne támogassuk, ha a magyarság önrendelkezési jogát hirdeti..." * Cobdenen kívül Kossuth sokat köszönhetett a magyar ügy néhány lelkes barátjának is, akik már 1849 tavaszától kezdve Pulszkyt önzetlenül támogatták, hogy az angol sajtót és azon " Midhurst, 1851 nov. 6. V. ö. Morley, 565.
