Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

II. Anglia és a magyar ügy

94 KÉSZÜLŐDÉS ANGLIÁBAN KOSSUTH FOGADTATÁSÁRA. szerint minden kormánynak hatalmában áll, hogy a jogos elégedetlenség okait megszüntethesse. Értsék meg azonban a kontinentális hatalmak, hogy nem adhatja ki a politikai menekülteket! Végül is a brit kormány nem vállalhatja a bíró szerepét a kiadatást követelő kormányok és a menekültek között. Mert ha erre vállalkoznék, akkor neki kellene megállapítania azt, hogy a két fél közül melyiknek van igaza... * Kossuth ezalatt Gibraltárba érve vette hosszú idő multán újra kézhez Pulszky sorait, aki változatlanul panaszkodott a diplomáciára, „melynek huncutsága rendkívüli", de egyúttal rendületlenül bízott a közvéleménynek a hivatalos angol politikára várható hatásában. Levele, az általános angol érdeklődést és várakozást ecsetelte, amellyel Kossuth közeli érkezésére számítottak. „Southamptonban nagy előkészületek folynak fogadtatásodra — írta —, feliratok érkeznek minden oldalról és a polgármesterek idejönnek egész Délangliából... Csak attól félek, hogy az enthusiasmus szűnni fog, ha a hosszú várakozás elfárasztja az embereket.. ,"

155 Pulszky aggodalma azonban szükségtelen volt, mert az érdeklődés tovább fokozódott. A londoni és vidéki lapok naprólnapra hosszú hasábokban számoltak be a Kossuthtal történt eseményekről, Southampton pedig zászlódíszbe öltözve készülődött a nagy veridég fogadására. 155 Pulszky—Kossuth, Southampton, 1851 okt. 6. KH. OL. Bpest. L. Iratok 66. sz.