A hátország a Nagy Háborúban (Budapest, 2014)
Bevezető
A hadigazdaság és hatásai 15 sát, és elvitethette a lakosság „fölös" élelmiszerkészleteit. 1916-ban a hadi kényszermunkára kötelezhető személyek korhatárát 55 évre emelték, s elrendelték a fémek, a bőr, a gumi, a rézgálic, a gyapjú és nyerspamut kötelező bejelentését és hadicélokra való zárolását. Kiépítették a központi háborús anyag- és termékgazdálkodás intézményrendszerét, ám a magyar kormány soha nem engedte, hogy a hadvezetőség kiterjessze irányító hatáskörét hazánk területére. Az újabb és újabb korosztályok behívása és frontra vezénylése a legnagyobb munkaerőhiányt a mező- gazdaságban okozta. A paraszti gazdaságokban az otthon maradt nőkre, öregekre és ifjakra szakadtak olyan munkák is, mint például az aratás, amihez férfierő kellett. A növekvő munkaerőhiány következtében fokozatosan visszaesett a termelés. A kenyérgabona megtermelt mennyisége 1916-ra a békebeli kétharmadára, 1918-ra pedig a felére esett vissza.33 Mivel a Monarchia gabonatermelése 1914-ben már eleve gyenge volt, a tél végére készlethiány alakult ki. Az osztrák nagyvárosokban már 1915 áprilisában bevezették az élelmiszerjegyeket, majd nem sokkal később a hústalan napokat is. Budapesten először a fehér lisztet adták jegyre 1915 tavaszától, majd 1915 júliusától itt is meg kellett barátkoznia a lakosságnak a hústalan napokkal, amikor a vendéglők sem adhattak húsételeket. 1916-ban a magyar kormány is kiterjesztette a legtöbb terményre a jegyrendszert, és rendszeressé vált a mezőgazdaságban a rekvirálás, azaz termények és állatok szabott áron való kényszerbeszolgáltatása. A főváros ellátására a városházán Központi Liszthivatalt állítottak fel, s megszervezték a kerületi lisztbizottságokat.34 Megállapították a maximális hatósági árat, felmérték a készleteket, majd bevezették a kortársak által „céduláknak" nevezett élelmiszerjegyeket. Ezzel a 33 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Bp., 2010. 106. 34 Bihari Péter: i. m. 98. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS TANÁCSA. B.-ll 9400/ 79'*.- Vili. s* ín. Hagymái t ó s á g u Minister ü r ! A háború következtében előállott rendki vüli viszonyok folytin szükségesnek tartjuk oly irányú hatósági intézkedéseknek a megtételét, amelyek lehetővé teszik azt, hogy egy - felől a közigazgatási hatőságoknok a szükséges élelmiszerkészletekhez - méltányos árakon - való hozzáfeYhetese biztosíttassákmásfelől pedig, hogy minden indokolatlan áremelésnek eleje vétessék, nehogy az amúgy is válságos gazdaság i helyzetben lévő fogyasztó közönség élelmezési szükségleteinek a beszer - zése nehézségekbe, vagy esetleg elhiri thatatlan akadályokba ütközzék. E tekintetben az 1912. évi LXIII. t.c. 7 §-a ugyan tartalmaz bizonyos intézkedéseket, amelyek a tulnagas áremelkedések megakadályozására vannak hivatva, azonban nem nyújt biztositékot arra nézve, hogy a fontos élelmicikkek a fogyasztó közönség körében le,ketőleq egyenletesen és arínylagosan szét is oszoljék s illetve ahhoz azok akik ezek hiányában szükséget szenvednek, azokhoz tényleg hozzá is juthassanak. Ennélfogva a hatóság részére kell azt a jogot biztosítani, hogy mindazoktól, akik nélkülözhető mennyiségű élelmi cikkek fölött rendelkeznek, ezeket a készleteket azok részére akik ezekben hiányt, vagy szükséget éreznek, esetleg kényszereszközök utján is átvehesse és eladhassa. Ez az eljárás a katonai mintának megfelelő úgynevezett polgári req irálás fogalmához vezet, amelyet a törvény - hozásunk és általában a magán jogunk még kivételes esetekben sem ismer, amellyel azonban a mai rendkivüli viszonyok között OL '14-96 Közp. nyomt. XXVI. rs. 3. íz. UITII i HUiCt! lü! ;> v>wi o>- K ifi" - - r7 Budapest Székesfőváros Tanácsa felterjesztése a háborús kivételes intézkedések kiegészítéséhez Budapest, 1914. október 6.