Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
IX. A tájékoztató apparátus. /Mutatók, krónika, térképek, diagrammák/
tok egyesítése végett olyan topográfiai neveket megadni, amelyek kiset* részeket egyesítenek magukban, pl* a kormányzóság alatt a járásokat stb» még akkor is, ha magát a földrajzi egószt a dokumentumban meg sem emiitik. A földrajzi mutató fajtái A földrajzi mutatónak éppúgy, mint a névmutatónak, két fajtája van; 1. Leggyakrabban a "süket" "rövid" mutatót használják, amely csak a földrajzi, illetve topográfiai elnevezést adja, meghatározásával együtt: "Boguosar /Voronyezsi kormányzóság/, város". 2. Bővített, amely nemcsak a földrajzi nevet adja meg, magyarázatával együtt, hanem azt is, hogy milyen vonatkozásban szerepel: "T-yeszinszkoje /Jenisszeji kormányzóság, Minuszinszkij járás/ falu. A helybeli parasztok felkelése a fehérgárdisták ellen 135 A* ilyenfajta mutatók összeállításánál, amelyek természetszerűleg sokkal szemléltetőbbek, csak a dokumentumkötetben található anyagot használják fel, más forrást nem vesznek igény te* A tárgymutató Tárgymutatónak, vagy tárgyi-tematikai mutatónak azt nevezzük, amelyben abcHSorrendben felsoroljuk mindazon tárgyi megjelöléseket, amelyeknek az a céljuk, hogy a lehető legteljesebben megvilágítsák a dokumentumgyujtemény tematikáját, annak összes megnyilvánulásaiban, amelyek a dokumentumokban tükröződnek: a problémákat, témákat, tárgyakat/'szűzséket"/, kérdéseket, terminusokat /t.i. kifejezéseket, Pord./, tudományos, technikai, társadalmi, mindennapi és egyéb fogalmakat, amelyekről a dokumentumokban lény égbe vágóan sző van* A tárgymutató olyan, mint egy könyv rendkívül bő tartalomjegyzéke, amelynek egyes részeit abc--sorrendben helyezték el. Egy ilyen mutatónak alapja voltaképpen a "tartalomjegyzék", ha erősen kibővítve is; ennélfogva világos, hogy a tárgymutatóba nem kerülhet bele a dokumentum szövegében emiitett minden fogalom /szemben a névmutatóval/, hanem csupán' azok, amelyeket gondos tartalmi elemzés után az adott téma szempontjából lényegesnek ismernek el, amelyeket azután tényleg fel tudnak használni felvilágosításra* Máskülönben megismétlődik az a furcsaság, amit A # A # Szergejev hozott példának a negatív ismérvre 9 arra, hogy mit nem szabad felvenni a tárgymutatóba ás mit nem fog senki, soha semmiféle célból a kiadványban keresni. Ilyen példa az, hogy az 1649* évi 'Zsinati törvénytár 0. törvénykezés-történeti emlék kiadásahoz készült mutatóba olyan "tárgyakat" is felvettek, mint "április", "isten'*, ''örókkészüz Mária", vagy az, hogy a mutatóba a "konyhakerti magvak" mellé vették fel a ''cári leszármazottakat" is. Le kell szögezni, hogy az olvasó a tárgptáiatőban arra a kérdésre fog választ keresni, mit mondanak az őt érdeklő tárgyi cimszőről* Ezért azokat a szavakat, amelyeket a tárgymutatóba fel vesznek, főnévi foimában helyes megadni, vagy egymagában, vagy az azt megvilágító melléknévvel együtt; semmiféle más beszédrészt felvenni nem kell* * A*A a Szergojev? A dokumentumok kiadásának iretodolÓ£;iája és technikája. Arh.Gyelo 1932. 1-2.sz* 96*old*
