Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
IX. A tájékoztató apparátus. /Mutatók, krónika, térképek, diagrammák/
Lenin, jellemezve ennek a rendeletnek fő vonásait és megállapítva "a rendőri rezsim teljes csődjét", amely 1905-ben kézzelfoghatóan megmutatkozott , megvilágította az önkényuralom uj politikáját ós a nép elleni harcának uj módszereit $ s magmutatta a kommentált dokumentum lényegét! "A forradalmi mozgalom - Írja Lenin, - valóban behatolt a népbe és megbonthatatlanul összekapcsolódott a munkástömegek osztálymozgalmával ." A cári kormány, látva a rendőri intézkedések elégtelenségét, különösen az 1861-es,*a fokozott védelemről szóló rendelet elégtelenségét, uj taktikára tér át a növekvő nép forradalom elfojtása céljából. Ebből következik a nemzetiségi és faji gyűlölet szitása, a zsidó ós örmény pogromok, ez a kísérlet, hogj a "trón védelmére tömöritse a lakosság dsszes reakciós elemeit M y a feketeszázak megszervezése* "A rendőri szőrszálhasogatás és a polgárháború közvetlen szervezésére való áttérés teljes csődjét beismerve, a kormány azt bizonyltja, hogy közeledik á végső leszámolás."A kormány azt hitte, hogy megijeszti a"népet a vér látásával és az utcai ütközetek tömeges áldozataival, - a valóságban viszont a kormány a mi javunkra olyan széleskörű és hatásos agi tani őt végez, amelyről még csak nem is álmodtunk." Lenin bevezető cikke tartalmát tekintve szigorúan konkrét; a legszorosabban összefügg a kommentált dokumentummal | jellemzi 9 kiegósziti a dokumentumot, feltárja osztálylényegét és általánosan értelmezi az egész érintett kérdést, összekapcsolja azt a jelenlegi helyzettel. IX. A TJJÉKOZTATQ APPARÁTUS MUTATOK. KRÓNIKA, TÉRKÉPEK* GRAFIKONOK A tájékoztató apparátus rendeltetése A dokumentumkötethez mellékelt tájékoztató apparátus állhatt 1. különféle mutatókból /névmutató, földrajzi mutató, tárgymutató, stb./; 2. az események krónikájából; 5« ez irodalom bibliográfiai mutatójából; 4* térképekből, diagrammákból, szkémákból. Mindenekelőtt hangsúlyozni kell ennek az apparátusnak nag^ jelentőségét, mivel ez közelebb hozza az olvasót a dokumentum-anyaghoz 9 érthetőbbé teszi számára, lehetővé teszi neki az egyes felvilágosítások megszerzését és azt, hogy minimális erő- és időráfordítással maximálisan felhasználja az anyagot. A dokumentum-kötet tárgykörével, anyagának elhelyezésével és jellegével, a kötet rendeltetésével összefüggésben, az apparátus minden egyes fajtájához egyénileg kell hozzányúlni. Ezért az apparátus minden fajtája előtt vagy kisebbfajta elősző formájában, vagy kiszélesített lábjegyzet formájában meg kell világítani az apparátus felépítésének elveit és azokat a 'faladatokat, amelyeket összeállítója maga elé tűzött /az anyag elhelyezésének elvei, a belefoglalt adatok kiválogatása 8 a részletesség foka, a források, stb./. Ez szükséges ahhoz, hogy a kutató nyomban megtudhassa, mit találhat a mutatókban, a krónikában stb. Széknek a magyarázatoknak az általános archeográfiai előszóban helyet adni kevésbé megfelelő eljárás lenne, mert igy ezek elveszhetnek a többi adat között és a kutató egyszerűen nem fordíthat rájuk figyelmet, mig amikor közvetlenül az apparátust használja, a hozzá irt előszóból, vagy jegyzetből nyomban megkapja a szükséges tájékoztatást. Az általános archeográfiai előszóban viszont elegendő, ha utalunk
