Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
VII. A kommentátori apparátus, A "kommentárok" és "megjegyzések".
"A KB. 1913# évi "nyári" vagy "augusztusi*' tanácskozása a pártmunkásokkal..." - "Dosztojevszkijnek Herzennél való személyes ismeretsége 18-án jött létre". - "Behring 1725. évi első expedíciója Karacsatkába•.. f E szövegközi cimekről egy egész résznek a végén betűrendes felsorolást kell adni, ahogyan például V.I. Lenin Müvei 2. és 3* kiadásánál történt./ "A legfontosabb kommentárok alfabetikus felsorolása."/ A kommentált problémák sokfélesége mellett, különösen pedig többkötetes kiadványok esetében a kommentároknak eme alfabetikus kulcsa /amely a vonatkozó szövegrész oldalszámát is tartalmazza/, rendkivül hasznos, mert lehetővé teszi azt, hogy > a kommentárok átnézése során gyorsan megtalálhassuk a jegyzeteket. Az ilyen ti pu su konment árokba , főleg ha elbeszélés jellegű /például: emlékirat/ szövege kommentálásánál gyakran fordulnak elő ismétlődő nevek, akkor helyesebb nem minden egyes emlités esetében külön adni meg a magyarázatot, hanem - a történeti kommentároktól különválasztva azok végén betűrendben kell hozni a kapcsolatos felvilágosításokat, életrajzi útmutató formájában /ilyen megoldást 1. például V.I* Lenin Müvei «^. és j• kiadásánál és a "Krasznij Arhiv" néhány memoár— je 11 egű publikációjánál stb./. Ezzel a megoldással mind a dokumentumok szóveget közvetlenül követő kommentátori apparátus lerövidítése elér ető, mind pedig a jegyzetek áttekintésének kényelmes lehetősége biztosítható: a kutatóknak nem kell a munkájukhoz szükséges nevek utan kutatva az egész konmentáranyagot végig keresgélni, mert hiszen az alfabetikus útmutatóban könnyen rragtalálhatják őket. II* A kommentátori apparátus második formája a monográfia jellegével bíró korunentar-jegyzetek, amelyek a dokumentum által érintett problémát többé-kevésbé részletesen világitják meg. Ez a kommentárok tematikai tanulmányti pus a, amely rendszerint a függelékben van kinyomtatva. E kulon címmel ellátott tanulmányok nemcsak a konmentált mű tanulmányozása szempontjából bírnak jelentőséggel, hanem annak az egész korszaknak szempontjából is, amelyet -a kiadott dokumentumok tükröznek* Ezekben például szembe lehet állítani a pártokra, eseményedre csoportokra, emberekre vonatkozólag a marxizmus megalapítói által nyújtott értékelest a mas személyek által adott értékeléssel. Részletesebben is meg lehet világítani azt a társadalmi és ideológiai környezetet, amelyben a tanulmány tárgyát képező személy világnézete kialakult és ténykedése lezajlott, ha ezt a dokumentum tartalma szükségessé teszi,stb. Ilyen tanulmány-jellegü kommentároknak helyesebb nem egyes dokumentumokhoz, hanem terjedelmesebb és főleg elbeszélés jellegével biró /pl. memoár/ müvekhez kapcsoltan adni. Az ilyen Önálló tanulmány jellegével bíró kommentár a konmentált szerző élettörténetének sorrendjét követve lényege ben a szerző életrajzának és jellemzésének teljes részletesését nyújtja* Az ilyen tanulmány nagy mértékben tehermentesíti a szöveget közvetlenül követő kommentátori apparátust, mert hiszen ott már csak rövid és a dokumentum tartalmának csupán részleteit megvilágító jegyzetek és megjegyzések maradnak, III. A kommentátori apparátus jiarmadik formája a kutatói tanulmány lehet, amely nem a kiadott dokumentum egyes helyeivel, hanem annak egész tartalmával kapcsolatos* Ilyen kommentárt leghelyesebb a befejezett egységes mű jellegével bíró dokumentumokhoz kapcsolni /pl. irodalmi mu, proklamácxó stb./, amelyek már nem külön részekből tevődnek össze. Sz.N. Valk ilyen jellegű tanulmányokat irt a "Munkásosztály felszabadításáért küzdő pótervári harci szövetség röpiratai" c. műve kiadásánál 9
