Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)

VII. A kommentátori apparátus, A "kommentárok" és "megjegyzések".

Arról az esetről már nem is beszélünk, amikor a dokumentum tartalma nemcsak azt teszi szükségessé, hogy valakinek külső adatait állapítsuk meg, hanem azt is, hogy jellemezzük őt és személyes tulajdonságaira is fényt derítsünk. Ebben az esetben nemcsak azt szükséges tudni, hogy a különböző dokumentumok mit is mondanak az illetőről, hanem végig is kell analizálnunk az illető ténykedéseiről szóld adatokat, ki kell deríteni* hogy mik voltak az ismertetett viselkedésnek okai* Ha tisztségviselő személy volt az illető, akkor ténykedését össze kell hasonlítani a kormány által kiadott direktívákkal stb. Az archeográfus hasonló esetben nemcsak, hogy analizis utján felidézi a tényeket, hanem azokat osztályozza, metodikai rendszerbe is csoportosít ja,*hogy összefüggéseiket feltárhassa. Kétségtelenül bonyolult kutatói munka vár ilyenkor ránk, bár annak eredményét esetleg csak tiz nyomtatott sort kitevő kommentárban foglaljuk össze. A felsorolt példák elég világosan tükrözik a "megjegyzések" és a "kommentárok" közötti és terjedelmüktől függetlenül-jelentkező különbséget* A "megjegyzés" lényegében olyan jegyzet, amely nem igényel kutatói munkát, a dokumentumnak csupán egyes részleteire dérit fényt, a tartalom megértéséhez azonban semmi ujat nem ad* Az ilyen jegyzet megszövegezéséhez rendszerint kész, hitelesnek számító forrást használunk fel, akár egy más által összeállított útmutató formájában, stb* A "kommentár" pedig egy csomó forrás önálló feldolgozása után összeállított teljes ku-* tat Ói részletmunka, amely nemcsak magyarázatot füz a dokumentum valamelyik helyéhez, hanem annak alaposabb és mélyebb megértését is eredményezi. A "kommentár" általunk meghatározott tartalma teljesen megfelel e kifejezés nyelvészeti magyarázatának is* A szó a latin "

commentari" igéből /alaposan átgondol, mérlegel, latolgat/ származik* 5 ténykedés természetesen önálló* tudományos kutatómunka elvégzését kívánja meg, nem pedig azt

# hogy valaki már kész útmutató anyagából tud valami jegyzetet szerkeszteni. A kommentár jellemző ismertetőjele, függetlenül annak terjedelmétől, tehát * fc kutatás* Az irat tartalmának tanulmányozása Az irat tartalmának megmagyarázására irányuló raunlça nagy jelentősége arra készteti az archeográfust, hogy erre a munkára különösen nagy figyelmet forditson. Ez a munka csak akkor lehet jő minőségű, ha nem egy irat tanulmányozásának eredményén alapszik, hanem az irat tartalma által érintett kérdés egész irodalmának tanulmányozásán. Az irat tartalmának tanulmányozása során meg kell állapítani azokat a körülményeket, amelyek között az ^.ratot készítették /szerzőjét, a szerző nézeteit, a forrásokat, a kort, a helyet, az irat elkészítésének körülményeit/, meg kell találni a benne visszatükröződő cselekedetek és események osztálytartalmát 5 ezenkívül az arche ográfusnak mentesíteni kell a kutatót az alól a munka alól, hogy Összegyűjtse a szöveg megértéséhez nélkülözhetetlen, az egyes tényekre és személyekre vonatkozó adatokat: segítenie kell a kutatónak, hogy mélyebben megértse az irat szerzőjének világnézett és alkotómunkáját, az eszmei, politikai és egyéb összefüggéseket; az archeográf usnak le kell imia azt a helyzetet, amelyben az illető személynek irnia vagy cselekednie kellett, jellemeznie kell a munka forrásait,* az anyagot, amellyel dolgozott, be kell mutatnia az illető dokumentumban era-