Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)

Előszó

Az archeográfiai tudományos segédkönyvek és azabályzatok hiánya a fiatal archeográfuskéderek képzését ugyancsak nagymértékben fékezi. Mindez arra mutat, hogy az archeográfia munkája kétségtelenül elmarad a történeti kutatómunka időszerű feladataltdl. Ezzel kapcsolatban aeg kell említeni azt is, hogy több történészünk igen szükkörUen érteimozi az archeográfia feladatát, s azt kizárólag a dokumentumok publikációjára korlátozza. A dokumentumok tanulmányozásával* feldolgozásával és leírásával kapcsolatos egész sereg mozzanatot, amelyek as archeográfia lényeges alkatrészei, szándékosan elvetnek. A szovjet archeográfia, mint a történettudomány segédtudományága arra Tan hivatva,hogy tudományosan értékelje ki a történelmi dokumentumok feldolgozásának elméletét és gyakorlatát, hogy a történészmunka eme területét minden vonatkozásban az ot megillető helyre emelje. M A moszkvai Íörténeti-Iovéltári Intézet ezen archeográfia! gyakorlati kézikönyv kiadásával elsőizbon tesz kísérletet arra, hogy a sajtó* alá kerülő dokumentumok archeográfia! feldolgozásának alapvető problémáiról általános ismereteket nyújtson* Hágától értetődik, hogy ez a segédlet távolról sem tárja fel mindazt a sokféle és bonyolult problémát, amellyel az archeográfus a különböző dokumentumszövegek feldolgozásánál találkozik. E munka csak a XIX- és XX* az, elei dokumentumok archeográfiai feldolgozására vonatkozó alapelveket tárgyalja* Nem kell azonban azt hinni, hogy a korábbi évszázadok /beleértve a XVIII. sz.-ig terjedőket/ dokumentumai '.. kiadásának és feldolgozásának módszere elvileg különbözik ettől/Mind ezek, mind azok feldolgozásának, leírásának és kiadásának alapelvei ugyanaz ok î a különbség csupán annyi, hogy a régebbi idők dokumentum-anyaga szüksé-, gessé teszij hogy az archeográfus tisztában legyen a régi orosz nyelven irt dokumentumok sajátosságaival és sok más kisegítő tudományággal /palaeografia, diplomatika, szfragisztika, metrológia, kronológia, stb./ • J5 könyv szerzője, figyelembevevő a XIX. és XX. sz. eleji levéltári anyag azon sajátosságát, hogy az anyag többsége ügyviteli jellegű, sokkal részletesebben foglalkozik a dokumentumok eme csoportjával és csak a szükséghez képest foglalkozik a többi történelmi dokumentumokkal, az egyedi, szerzői eredetű levelekkel, cikkekkel és más müvekkel. Érthető, hogy e könyvben, amelynek csak az a rendeltetése, hogy gyakorlati tankönyv legyen, nem lehetett elég teret szentelni a bonyolult szerzői1 dokumentumok feldolgozásara és kiadására vonatkozó eljárásoknak.Bzt a későbbiek folyamán egy másik archeográfiai tankönyvben kell pótolni. A könyvben a dokumentumok publikálásával kapcsolatos legnehezebb és legkevésbé kidolgozott, kérdéseknek különös figyelmet szenteltünk.Például: a dokumentumok kommentálása, a jegyzetek és megjegyzések szerkesztése, a bevezető cikk megírása* összeállítása, stb. E hatalmas tudományos és politikai jelentőségű kérdések területén a nép ellenségei formális momentumok fedezete alatt szándékosan meghamisították a dokumentumokat és ezáltal eltorzították a történelmi tényeket és eseményeket. Vagyis nem hivatali eredetű /ford./