Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
IV. A cim
nem nehéz végrehajtani) hiszen a gyűjtemény valamennyi dokumentumának megvan a maga sorszáma* Ha pedig a hivatkozott iktatószámú dokumentum nem jelenik meg a gyűjteményben* akkor az archeográfus lapalji jegyzet formájában adjon magyarázatot erre a hivatkozásra* ismertesse a megfelelő dokumentum tartalmát és Így mentesítse a kutatókat attól* hogy az eredetit kelljen megnézniük* így történt ez -például a "Nemzetközt kapcsolatok az imperializmus korszakában"' /tí1935•/ gyűjtemény kiadeV sánál. Azoknak^ akik~M*iktatószámnak a cimben eszközleri&ó kinyoratatása nsellfett kardoskodnak, legfőbb érv©:abból a meggondolásból ered, hogy különleges esetekben előfordulhat az, hogy a keltezés ebedül nem elegendő a kinyomtatott dokumentumok kronológiai egymásutánjának meghatározására, mert megtörténhetett, hogy egyazon személy ugyanazon a napon bocsátotta ki Őket, úgyhogy az időbeli sorrend csak iktatószámuk alapján állapítható meg* Bz az érv valóban megérdemli* hogy komoly figyelmet szenteljünk neki, de az ilyen esetekkel persze a szerkesztőbizottságnak külön kell foglalkoznia* Minden esetre abban az esetben, ha a dokumentum iktatószámát is kinyomtatjuk, akkor is as$t ajánljuk, hogy ne a cimben hozzuk, hanem a szerkesztőség által megalkotott alcím szövegében, ahogy ez az emiitett "Nemzetközi kapcsolatok az Imperializmus korszakában" c. gyűjteményben is történt* A: eim rövidítésének lehetősége S fejezetben mindezideig csak a teljes címről beszéltünk, amelyet az archeográfus az általa kiadásra előkészített dokumentum számára állit össze, tekintet nélkül arra* hogy miiyen jellegűek a gyűjteményben kinyomtatásra kerülő dokumentumok* vagy magának a gyűjteménynek a rendeltetése stb* Előfordulnak azonban olyan esetek /éspedig gyakran/, hogy a cim nem tartalmazza a fentebb felsorolt valamennyi elemet, hanem csak néhányukat* A cim rövidítése és változtatása elsősorban a kinyomtatott dokumentumok fajtájától függ* Újságcikk, vagy irodalmi mű kiadásánál például megtartjuk az eredeti elmet és nem kötelező az, hogy szerkesztői elme is legyen, "Levelek"-nél az a szabály* hogy a cimnek nem kell tartalmaznia sem dátumot, sem a tematikai tartalom megjelölését* A dátumot rendszerint a kfcZdő protokollba kell beilleszteni, a tartalom megnevezését pedig mellőzzük, mivel a levélben érintett kérdések sokfélesége miatt a levélnek nincs is egységes témája* BzenkiVüT a levelek publikálásánál /különösen ha valamely ismert személyiség a szerzője/ az érdeklődés nem kizárólag a levél tartalmára összpontosul, hanem a szerzőnek', vagy a címzettnek a személyére is* Mindig rövidíteni kell a elmet, ha /különböző leyélfajtákon vagy témákon belül/ egynemű leveleket publikálnak* Az egyneműség elve lehetővé teszi azt, hogy adott esetben mintegy kiemeljük a cimnek a valamennyi dokumentumban előfordult közös elemelt* Ha a "Munkásosztály felszabadításáért küzdő pétervári harci szövetség" egyetlen proklamáclóját nyomtatjuk ki, ugy azt természetesen teljes címmel kell ellátni* Ha azonban már a proklamáciők egész gyűjteményét adjuk ki* akkor mind a szervezet megnevezését /"Pótervári 8zövetség"/, mind pedig a dokumentumok fajtájának megnevezését ./"proklamáciő" vagy "röpirat"/ az egész könyv elménél kell hozni." A "Pétervári harci szövetség röpiratai" cimü kiadvány /M*-1934/ szerkesztője^az.eredeti elmek felhasználása folytán
