Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
III. A szöveg feldolgozása /kijavítása és leközlése/
megnehezítik a szöveg olvasását /például "a fr rn^ök megfcan bá»-a £egyv# w de azért is, mert bennük a rövidítések természetszerűen nem egyöntetűek, valamennyit fel kell oldani. Szabály tehát az, hogy az eredetiben lévő valamennyi nem kiirt szót nyomtatásban teljes e n ki kell irni. Az ügyviteli iratok közlésénél, olyan esetekben, amikor semai féle kétség nincs » ezeket a szavakat a szerkesztői beszúrás feltüntetése nélkül, vagyis szögletes zárójel nélkül kell kiírni. Ag utóbbit csakis abban az esetben alkalmazzuk, ha az archeográfus előtt nem egészen bizonyos, vajon helyesen oldotta-e fel a rövidített szót, Xlyen esetekben a megfelelő végződést szögletes zárójelben közöljük, kérdőjellel együtt /?/« De a személyi eredetű dokumentumok esetében a kiegészített részeket feltétlenül szögletes zárójelbe kell tenni. Ezért V. I. Lenin fentebb idézett feljegyzését "A marxizmus az államról" c.* 5 füzetéből a következőképpen kell feloldani: "a fr/ancia/ m/unkás/ok mégfcan^/ulnak/ bán/ni/ a fegyv/errel/."* Bármilyen.gondosan tanulmányozza is az areheo» gráfus az efféle kéziratokat, mégis lehetnek hibás olvasások. Tehát a kutató kezébe olyan eszközt kell adni, amellyel - ha kétely merül fel felülvizsgálhatja az archeográfus munkáját és saját olvasása szerint olvashatja a szöveget. Ezt a szerepet játszhatja a szögletes zárójel* Sz. A. Reiszer "Dobróljubov és Gercen /Herzen/" című cikke a nem teljesen kiirt szavak ujabb feloldására érdekes példát szóigáltat. Ebben foglalkozik Borisz Fjodorov ismert "reptil-iró" 2 1858-ban irt, Gercen ellen irányuló akrosztichon-jávai. Ennek az akrosztichonnak /vagyis olyan versnek, amelyben minden sora első betűjének Összeolvasása értelmes szöveget ad /ez a . erte meí 'A Kolokolistának /vagyis Gercennek, a Ko1okol szerkesztőjének/ ic szny készen van a hurok". Dohrobljubov müvei kiadói, akik err . a .as kvillusról bírálatot írtak, így olvasták ezt a rövidítést / 4 cssz]jy/, ho u y "i csórt sz nyim* vagyis "és az ördögbe vele!" Az uj érteimezes szerint ez a sző azt jelenti, hogy "és Csernisevszkijnek és Nyekrászovnak", vagyis a hurok készen van mind utóbbinak, mind Gercennek. A cikkben ismertetett egyes adatok nagyon hihetővé teszik ezt az értelmezést.^ A forradalom előtti és forradalom utáni intézmények, amelyek különösen a polgárháború és hadikommunizmus idején terjedtek el /pli "Zemgor" "Pubalt" stb./, valamint tisztségelnevezés rövidítések /pl» "kaperang", "zamkom", "nabrilin" stb./ feloldására vonatkozólag megoszlanak a vélemények az archeográfiai irodalomban. Az egyik csoport /amelyhez e könyv szerzője is tartozik/ azt javasolja, hogy a szőbanforgő rövidítéseket fel kell oldani a szövegben, szögletes zárójelben hozva a kihagyott betűket is. Ezt azzal indokolják, hogy a rövidítések túlnyomó része ma már érthetetlen és csak nehezíti az olvasást. Has archeografusok azt vallják, hogy minden ilyen rövidítést változatlanul kell hozni, ezt pedig azzal indokolják, hogy a rövidítéseknek teljes szövegben való kiírása megfosztja a dokumentumot sajátos szépségétől, a korszak stílusától. Ak^rmelyi^ eljárást ku eti is, az archeográfusnak az előbbi esetben a rövidítések feloldását az előszó mellékleteként feltétlenül kell hozni, az első esetben azért, hogy a feloldások helyessége ellenőrizhető legyen, a második esetben, hogy feloldást nyerjenek. * T 2 Lenin Müvei XIV. kötet. /1930/ 208. oldal. n Reptil"-nek, azaz csúszómászónak gúnyolta az ellenzéki sajtó azokat . az irókat, akik állandóan dicsőitették a kormányt. A kifejezést először j a német sajtó alkalmazta a Bismarckot magasztaló újságírókra. /Ford./ Sz. A, Seiszerí Dobroljubov és Gercen. Izvesztyija Akagyemii, Nauk SzSzSzR. Társad* tud. osztály, 1936. N..1-2, 178-191. old.
