Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
XII. Földrajzi térképek, tervrajzok, vázlatok, grafikonok
ir rá stb. A nunka során az ellenőrzött cédulákat időrendbe rakja. Mindennek eredményeképpen a munka végén az ellenőrzött cédulák gyűjteményével rendelkezik, amelyek bibiíográf iailag pontosak és egyöntetűek, amelyek idő« rendben vannak elhelyezve és képet adnak a feldolgozott kiadvány tartalmáról. • Az ilyen cédulák tökéletesen készek mar a végleges összegezésre, amelyet el lehet végezni, amint fentebb mondottuk, akár rendszeres bibliográfiai felsorolás formájában, akár âz.illető tárgyra vonatkozó irodalom öszszefűggő historiográfiai áttekintésében. XII. FÖLDRAJZI TÉRKÉPEK* TERVRAJZOK, VÁZLATOK. GRAFIKONOK A földrajzi térképek .jelentősége Azoknak az alapvető követelményeknek, amelyeket a Párt Központi Bizottságának és a Népbiztosok Tanácsának 1936» jaruár 26-án hozott határozata a történeti tankönyvekkel szemben támasztott, egyike a történeti események kifejtésének szemle etessége. A szemléletesség elve természetesen nemcsak a tankönyvekre és nemcsak a kifejtésre vonatkozik. Valamennyi történeti munkában érvényesülnie kell, különösen a dokumentumgyűjtemény öszszeállitójának* kell magát ehhez tartania, mert a dokumentumgyűjtemény nehezebben érthető, mint a történeti monográfiák, tekintettel a benne közölt anyag sajátos jellegére. Egyike azoknak az eszközöknek, amelyek hatékonyan előmozdítják a dokumentumanyag szemléletessé tótelét, a kutatóhoz való közelvitelót, a dokumentumgyűjteményhez mellékletként csato t fÖláÖSajzi térkép, tervrajz, vázlat, grafikon, amelyek mind a közzétett gyűjtemény témájához igazodnak-* * Ha a krónika, amint láttuk, lehetővé * eszi, hogy idő szerint egyesit, sük a dokumentumanyagot, a földrajzi térkép ugyanezt térben teszi lehetővé} ami pedig azokat a térképeket illeti, amelyek a történeti dokumentumgyűjteménynél a leginkább alkalmazhatók, vagyis a tőrt éne mi térképeket, ezek lehetővé teszik, hogy egyidejűleg necsak térben, hanem időben is egyesit sük a dokumentumanyagot. Természetesen a dokumentumok egyesítésének a bevezető cikkben kell történnie, de ott ez az egyesi tés f leg a tematika vonalán történik, mig a földrajzi, térbeli jellegű adatok nagyobb reszt egyesítés nélkül, szótszórva"'maradnak, s igy a kutató számára önmagukban keveset mondanak, nagy előzetes raunkát kivannak meg tőle, néha azt, hogy önállóan folyamodjék általános földrajzi térképhez,liftnél y természetszerűleg nem felel meg azoknak az adatoknak, amelyeket a dokumentumgyűjtemény speciális tematikája ad. Vis ont a dokumentumgyűjteményhez c atolt földrajzi térkép, amely a kötet tematikájához alkalmazkodik, lehetővé teszi, hogy a kutató könnyen tájékozódjék a kiadott dokumentumok földrajzi momentumaiban is, biztositja a szükséges szemléiétességet, egységes képbe egye— siti a semmitmondó földrajzi neveket és megismertetve a kutatóval akár a fejlődés egyes szakaszait, ahogy azok egymásután következte!-, o,kar tanulmányozott terület jellegét, segíti őt abban, hogy feldoii :.se érintett jelenségek okozati ö,:szefu^jéseit•
