Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)

I. A dokumentumok publikálásának előkészítését megelőző archeográfusi munka

ténik is, erősen fegyelmezi as aroheográfust: figyelmét a tények kritikájára és megmagyarázására irányit ja, arra készteti, hogy megmaradjon a szigorúan meghatározott konkrét téma keretei között és nem engedi meg, hogy túlságosan szabadon kezelje a tényeket* A SKtepán Razin felkelésére! kapcsolatos események krónikájának ismeretében például az archeográfus nem hibáztathatja, ahogy ezt M.N.Eofcrovszkij tette, Rezint azért, hogy az ő felkelése "nem áll kapcsolatban" a "korabeli moszkvai mozgalmakkal /például a rézrubelek miattival/".**" A Iprőnika feltüntette volna, hogy a moszkvai "rézlázadás" 1662-ben^íejeződött he, Razin felkelése pedig az 1667-71* években folyt le.

2 A tájékozódási terv összeállítása Az adott kérdésre vonatkozó meglévő nyomtatott eredeti dokumentumoknak és irodalomnak feldolgozásával egyidejűleg az archeográfus előtt már kezdenek kialakulni egyes kérdések, részletek körvonalai, amelyek a tanulmányozott téma alkotó részeiként kerülnek majd beillesztésre: ugy alakulnak ki ezek, mint a készülő munka részletvázlatai* gondolatait és megállapításait ugy szövegezi meg, mint többé-kevésbé végleges téziseket. Mindez lehetővé teszi az archeográfus számára, hogy magát a témát pontosabban formázza meg, ami után viszont már megkezdheti leendő müve tervének összeállítását. B terv kezdetben természetesen osupán tájékozódási jellegű terv lesz, s a munka menete közben változni fog,megrövidül vagy terjedelmesebbé válik. Tájékozódási tervre azonban szükség van, hiszen az szabja meg a kutatás folyamatát, biztosítja munkájának helyes megszervezését. A tájékozódási terv összeállítása közben alakulnak ki a kutatandó-alapvetően és másodrendűen fontos kérdések, ezalatt történik meg rendszerbe való foglalások s e közben lesz megállapítva az elvégzendő munka sorrendje stb. A szükséges dokumentumok megtalálása Azután, hogy az archeográfus áttanulmányozta a meglévő irodalmat, megismerkedett a már kinyomtatott eredeti forrásokkal, továbbá, hacsak vázlatosan is, de már összeállította a választott téma feldolgozásának előzetes tervet, nekiláthat a levéltári anyag feldolgozásának is. Tárgyának irodalma már bizonyos mértékig ismeretessé teszi előtte azokat az intézményeket, amelyeknek fOndjaiban a témájának megfelelő anyagot fellelhetiJdfiSi például az 1860-as évek forradalmi mozgalmai érdekelnek, már előre megtudja az irodalomból, hogy a volt "cár őfelsége kancelláriája III. osztályának" levéltárában találja »eg a. Jfarrádalmi és társadalmi mozgalmakra vonatkozó anyagot,továbbá megtudja azt is,hogy a politikai bűnügyekben az 1860-as években vagy közigazgatási uton /az 1862-ben lé»tesitett "külön nyomozó bizottság utján'yvagy bíróság utján hoztak érdemi döntéseket: ez utóbbi esetben vagy polgári bíróság /A Szenátus külön jelenléti bírósága/ utján vagy katonai bíróság /Generális Auditóriátus/ ut"Srosz történelem a legrégibb időktől, III. kötet, 118 1. 2 A krónikáról általában és összeállítása módjáról ld. a 109-117 oldalakat.