Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
X. A krónika
mély; la végezhfètitva Jqrjónjlka rendezését és általános szerkesztését feltétlenül egyrsiei^.lynje]c kell végeznie,, egyrészt azért, hogy külsőleg egysége*" legyen, különösen pedig azért, Hogy a tanulmiányozött jelenség egyes tényei Ijafsfr j5sszefüggést megállapíthassa. ™d4ííSXe£ dcfseJDí &î. r.^'ö^ iK^.&áj^sáí Í&IKS sas bl" •• ü sa ftt&^W^&fi + <• -krónika mint a tájékoztató apparátus része ]f . , •... - • • Az önálló 'műként, -szereplő Mónika' összeállitásának módszerét és teohn^ ját tel je s mértékben alkalmazni kell a spe ciáiisan behnünke t é rdekió kr ónikára t a 'dpkumentumkötethez mellékel % t ájékoztat ó apparátusnak részeként szereplő krónikára. Ez ut%bi krónika csak abban különbözik az elsőtől, hogy sokkal szűkebb a témája, amit magának á 1 " ; gyűjteménynek tematikája határoz meg. A témának ez a korlátozott volta természetszerűleg szűkebbre vonja a tanulmányozandó források körét is* Lehetséges, hogy a feldolgozásokkal szemben a források közt túlsúlyban lesznek a levéltári eredetűek^ részben kiadottak, túlnyomórészt pedig kiadatlan források, Jégül, az egy témával foglalkozó melléklet-krónikában az önálló, nagyobb kérdést felölelő krónikához képest erősebben lehet részletezni a t ényeket, minthogy minden egyes részletnek jelentősége lehet a speciális dokumentumgyűjtemény tematika jávai kapcsolatban. A ; krónika mint a levéltári anyag felhasználásának eszköze KÁ^.^m^oYrihfiílmwf eso?à>i s MetsSpfn' dtfo ai. s UMà&iw. %ím îtemm A levéltári anyag bősége és sokfélesége esetóni egész sor tóménál teljesen lehetetlen a témára vonatkoz-ó valamennyi dokumentum felhasználása. Márpedig csaknem valamennyi dokumentumban akadnak olyan részletek, amelyek összességükben kétségkívül fontosak. Közlésre a legfontosabb dokíjmientumokat kell kiválasztani, amelyek a legtöbb adatot nyújt' jákf à többit vágy figyelmen kivűl kell hagyni , vagy részlegesen felJ használhat j uk a kommentárokban « Végese tül, vannak olyan témák is, amelyekre vonatkozóan a jelentős eseményeket részletesen ismertető dokumentumok mellett olyan dokumentumokat is találunk, amelyek jelentéktelen tényeket ismertetnek, amelyek külön^mlön érdektelenek, de összes^^iVb^yi^^^^ frffisfc *MPÂ pBffB? ,.^^%tf^l^.^^l^^Ë?.. okból a dokumentumban az eseményről részletes kifejtése helyett, csak röviden emlitést tesznek « Sok* óbkumentum értékét nem-annyira a tények ismertetése, mint inkább regisztrálásuk •••adja--meg j $1# olyan dokumentumok, amelyek alátáf masztják a munkások és parasztok tömeges forradalmi mozgalmának- jelentkezését é^ Mzon5 r os 'Időszakban^ különösen,; ha nincsenek részletesebb ;sitöalkvAz ilyenfajta dokumentumok -'IsSzlésre'-való -.felhasználására a • -króMka^fo-rma" a legalkalmasabb • •A tény megjelölése ós anno tálasa a levéltári anyag felhasználása esetén, a közönséges krónikához képest, jelentősen kiszélesithe tőt a tényt többé«4cevésbé részletesen ki lehet fejteni a öbkumentum tartalmi ismertetésével együtt, sőt szemelvényekkel Is. - króni^m^fc-orma még azért is alkalmas, mert lehetővé teszik hogy a kiadatlan öoktmtöntum^anyag mellett a nyomtatott".források adatait is ••-•'^l-hasz'náihas'suk -magában a szövegben.
