Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
X. A krónika
A "színkronisztikus táblázat", amô^t szemléletességénól fogva főleg oktatási célokra használnak, lényegében nem más, mint a krónikának általánosított formája. Benne az eseményeket oszlopokban elhelyezve tárgyalják, amelyek párhuzamos rovatokban egymás mellett mutatják meg azokat az egyidőben történt eseményeket, amelyek egy meghatározott korszakban, különböző népeknél,különböző országokban és különböző tudományszakokban játszódtak le. Különböznek egymástól a krónikák a kifejtés módszere, a részletesség foka szerint is# Egyesek csak röviden regisztrálják, a tényeket, anélkül, hogy utalnának a forrásra, amelyből merítették. Más krónikákban a tények regisztrálásához ismertetés és a forrás megjelölése járul. Végül a harmadik fajta az, amelyik nemcsak a tények felsorolását tartalmazza, hanem többé-kevésbé részletesen tartalmukat is kifejti, néhány esetben pedig teljes egészében közli is a legfontosabb dokumentumokat. A krónika elemei Bárrailyen feladatot is tűztek a krónika elé, bármilyen külső formája van is, akár önálló munka, akár csak egy dokumentumkötet tájékoztató apparátusának része, mindenfajta krónika elmaradhatatlan elemei a következők* 1. a kelet, 2. a tény megnevezése, 3» annotációja, 4« azok a források, amelyekből az adatokat vették. A kelet A krónika számára természetszerűleg a kelet jelenti a gerincet, ezért megállapításánál a keletet gondosan, kritikailag meg kell vizsgálni és különös figyelmet kell fordítani pontosságára. Az események dátumát csak akkor szabad hozzávetőlegesen megadni, ha a pontos dátumot lehetetlen megállapítani. Ami a kelet külső megformálását illeti, a dátumot nem szabad törtszámmal kifejezni / ,: 4/vV t hanem két számmal* egy arab számmal* a nap számával és egy rómaival, a hónap számával, a két számot pedig egymástól vonással választjuk el /2-1"/; még szemléletesebb, ha a nap számét szám«s» mai adjuk meg, a hónap nevét pedig kiírjuk /"január 2"/. Ezt alá is kell húzni a kéziratban és a nyomtatásnál különleges szedéssel kell szedni. Abban az esetben, ha a krónikába mind az uj, mind a régi időszámítás szerinti keltek kerülnek, az utóbbi keltet zárójelbe tesszük "január 15« /január 2./". Azt a keltet, amelyet /teljes egészében, vagy csak részben: év, hónap, nap/ csak valószínűséggel állapítjuk meg, kerek zárójelbe foglalt kérdőjellel kell ellátni.4 1 • Lásd a V.I. Lenin által összeállított "kísérlet a világtörténelem főbb összesítésére. A Lenini Müvei /1936/ 288-305.1. 2 Lásd Silov, A.A. "A történeti krónika" Arh. Gyelo M. 1936. III. 40 . 34-47* Magyar nyelvű, kiadványnál: "V.4*" /Ford./ . *A keltezetlen dokumentumok és ee&uények keltezésére, a régi ős az uj időszámításra, az utóbbiak átszámítására lásd a 47-5o.oldalakat »
