Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok, vízjeleinek gyűjteménye 16-19. század, 1545-1868. I. kötet (Budapest, 2017)
A. Erdély papírmalmainak leírása, vízjeleik bemutatása
58 melés zavartalan lebonyolítására, ugyan is a szentmártoni malom vize nyári szárazság idején elégtelen volt a működtetéshez, és ilyenkor a munkásokat Szentkirályon foglalkoztatták. Az 1841-es esztendő újabb akadályokat gördített a nehezen induló csíki papírkészítés elé. Steckbauer váratlanul elhunyt. Özvegye Czimbor Anna megkísérelte a két malom vezetését. Egy év elteltével kénytelen volt bérlőket keresni. 1842 novemberében bérbe adta a szentkirályi malmot a „Görgényi Papíros Gyáros” Érd Antalnak és Hicker Györgynek. A bérlők azonban hamar csődbe kerültek. 1843-1845-ben többször is egyezségre léptek Illyés Tódor nevű mesterlegénnyel, aki magára vállalta a papír értékesítését. Illyés 1845-ben bérbe vette előbb a szentmártoni malmot, majd az időközben csődbe jutott szentkirályi malmot is”32. A nagykorúságot elért nagyobbik Steckbauer Vilmos fiú, 1846 márciusában anyját, a szék főbírója előtt, a papírmalmi teendők és négy testvére nevelésének elhanyagolásával vádolta, és kérte Illyés Tódor eltávolítását vagy az örökség szétosztását. Az árvaszék ítélete az árvák javára döntött.33. Az ítélet ellen az özvegy és a bérlő előbb a főkormányszékhez, majd a bécsi udvarhoz fordult. Ügyük előmozdítására Kolozsvárra utaztak a Főkormányszékhez. Időközben Vilmos és Öccse, József, átvették a malmokat és a visszatérő özvegynek csak, a lakóházat adták át. A Főkormányszék az ügyben 1848 áprilisában hozott érdembeli határozatot. Ennek értelmében mindkét malmot bérbe kellett adni és a „gyárakat” terhelő tartozásokat abból kellett fedezni. 1846-tól Steckbauer Vilmos vezette a malmokat. A merített papíron valójában W St betűk, azaz Steckbauer György, Vilmos (Wilhelm) nevű fiának monogramja szerepel. Az 1848-ban keltezett levélen, a helységnév, évszám, és N2 sorszámot tartalmazó levélen WSt monogram található. Az 1847-ban keltezett levélen, a helységnév alatt is helyesen WSt betűk vannak. Az 1848-as forradalmat követő rendszerváltozással, az i?ú vállalkozó elvesztette a helyi hatóságok támogatását. Érdemi változás csak 1850 júniusában következett be. Az 1850-es szerződést már nem Ő, hanem az özvegy, mint tulajdonos írta alá. A papírmalom bérlője pedig a Bihar vármegyei Illyés Tódor volt. A malom további sorsáról - hiányos adatok birtokában- csak az ismert, hogy Ulein János, aki időközben Csík-Kozmáson telepedett le, 1851-be beperelte Steckbauer özvegyét Czimbor Annát. Valószínűleg a szentmártoni papírmalom fele részének visszaszerzéséért indította a pert. 1852 júniusában Rudolf Ordigán brassói kereskedő is bepanaszolta az özvegyet. A panaszt az Udvarhelyi Katonai Vidék Parancsnoksághoz nyújtotta be, ami 2434 forint 53 krajcár tartozás meg nem adásáról szólt. Ez után - 1852 novemberi orvosi jelentés szerint- Steckbauer özvegye ez év október 24-én magát megmérgezte. Ezt követően csak Roediger Lajos visszaemlékezésében találkozunk csikszentmártoni papírmalom részletes megemlítésével.14. A korábba már említett Benkő Károly 1853-ban még úgy tudta,hogy” Szentmártonon a papíros malom Steckbauer özvegye és Ollain(!) János tulajdonosoké csínos modorú”.33. Orbán Balázs állítása, miszerint a csíki papírmalmok kizárólag itatóspapírt készítenek, csak részben igaz Ezek is készítettek írópapírt. Ezek minősége- akárcsak a felenyedi, a görgényi és más erdélyi papírmalmoké - gyengébb minőségű, vastag és érdes tapintású volt. 34. A merített papírokon talált vízjelekkel, a malom helységnevét, a készítés évét, a papírfajtájának számát és a papírkészítő nevét is feltüntették. A vízjelek ismerete alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy ezekben a malmokba 1833-1848 között írásra alkalmas papírt is készítettek. A készített papírok csekély részét helyben, nagyobbik részét kereskedőkön át Moldvában, Havasaldföldön értékesítették. Az 1857-től a zernyesti és péterfalvi papírgyárak működését követően a kézi erővel működő papírmalmok véglegesen hanyatlásnak indultak és megszűntek.
