Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok, vízjeleinek gyűjteménye 16-19. század, 1545-1868. I. kötet (Budapest, 2017)
A. Erdély papírmalmainak leírása, vízjeleik bemutatása
41 majort. 1603. júliusában Székely Mózes és Radu Şerban vajda csatájában égett el a papírmalom felújításához beszerzett faanyag. A malom további 400 forint kárt szenvedett. Ezután több éven át csak a malom falai álltak. Markus Benker fia, Paul Benker 1609-ben befedette a malmot és valószínűleg ismét készítettek papírt. Sajnos 1611. januárjában, Nagy András hajdúkapitány csapata teljesen felégette a papírmalmot. Ez megpecsételte a malom sorsát. Brassó város tanácsa nem engedélyezte a vagyon felosztását. Azt kérte a Benker családtól, hogy amikor a két gyermekük nagykorúvá válik építtesse újjá a papírmalmot. Így kívánták a Benker család és Brassó város hírnevének megőrzését elérni. A Benker család azonban nem volt hajlandó további tőkét befektetni. A területet mezőgazdasági birtokként hasznosították. Vízjelei: tulajdonos Hans Fuchs nevére emlékeztető róka és koronába foglalt gyökeres fatörzs változatai, koronából kinövő medve fagyökerekkel, a város címere, és ezek változatai. Brassó vízjelei a legváltozatosabbak. Magukra és városukra adó gazdag polgárai tulajdonában lévő papírmalom első vízjelei a teremtéssel, és a tulajdonos nevével kapcsolatos ábrákból tevődnek össze. 2. KOLOZSVÁR, CLAUDIOPOL, CLAUSENBURG /1564-1592u. Az első papírmalom építője Heltai Gáspár 1510-1574 jeles kolozsvári literator és 1550-től nyomdatulajdonos is volt. Többek között, Heltai Gáspár „ Vigasztaló könyvecskéje” Kolozsvárott 1553ban jelent meg. Nyomtatása brassói papírmalomban készített, Brassó város címerét mutató papírra történt. Az építés előzménye, hogy Heltai 1560-ban kapott engedélyt János Zsigmondtól, hogy saját hasznára papírmalmot állítson fel Kolozsváron. A kolozsvári tanács 1560 december 29.-én tárgyalt a papírmalom helyének kijelöléséről. A háborús események miatt csak 1563 nyarán kezdődött meg az építkezés. A Szamos vízére épített malom 1564 áprilisára elkészült és ez év szeptemberében, amikor a fejedelem és a szebeni városbíró is Kolozsváron tartózkodott, már a Heltai által készített merített papírt használták. A debreceni nyomda is, ebben az évben kolozsvári papírt használt. Heltai kiadványain azonban csak 1565-ben jelentek meg a saját vízjelével készített papírok. A papírmalom ettől kezdve, az egy kézben lévő nyomdával együtt folyamatosan működött. Heltai Gáspár 1574-ben bekövetkezett halála után özvegye működtette a papírmalmot. 1582ben Heltai özvegye is meghalt. Ezt követően fia, i?. Heltai Gáspár a nyomdát, leánya Borbála a papírmalmot örökölte, akiktől, mindkét létesítményt 1587-ig Schlesburger Gáspár bérelte. Ezt követően 1592-ben egy Lőrinc, majd egy András nevű papíros csináló és egy ismeretlen nevű segéd dolgozott a malomban. 17. A papírmalom valószínűleg a 16-17. századforduló során dúló háborúk áldozatává vált. Ezt követően Kolozsváron hosszú időre megszűnt a papírkészítés. A papírmalom kezdetekbe Heltai Gáspár monogramját, önmagában használta. Ezt követte a GH betűket és három gyümölcsöt magába foglaló pajzs, majd kb.1565-ig a tudásfáját ábrázoló vízjel használata. A címerpajzsban hullámos homokon álló, leveles fára tekeredő kígyó volt. A fatörzs oldalán balról és jobbról Heltai Gáspár monogramjának egy - egy betűje látszik. Később vízjelként - a malom pusztulásáig - a város címerpajzsát, eltérő formában és méretben a mindenkori tulajdonos, illetve bérlő, H B, C S, K V, V K, monogramját alkalmazták. A kisméretű városkaput ábrázoló vízjelet egy 1590-ben írt levélen találtam. A 16. században a papírmalom tulajdonosai, bérlői: 1553-1574. Heltai Gáspár, társtulajdonosa HoffgreffGyörgy†1559 (nyomda). 1574-1583 Heltai Gáspárné 1582 végén, vagy 1583 elején elhunyt. 1584- Heltai Borbála (Hertel Péterné) a papírmalom, testvére, i?. Heltai Gáspár a nyomda, tulajdonosa, és a város jegyzője volt. 1587-ig bérlőként Schlessburger Gáspár működtette.. 1592 –től Lőrinc, majd András papírcsinálók bérelték.
