Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok, vízjeleinek gyűjteménye 16-19. század, 1545-1868. I. kötet (Budapest, 2017)
A. Erdély papírmalmainak leírása, vízjeleik bemutatása
40 A. ERDÉLYI PAPÍRMALMOK. 16. század, az 1500-as évek. 1. BRASSÓ , CORONAE, CRONSTADT I./ 1546 – 1611 / A brassói papírmalomról rendelkezésre álló első ismeretek, egy 1546.márc.7.-i fel jegyzése olvashatók. E szerint János papírcsináló, 2 Ft áldomást fizetett, amikor az első, helyben készített papírost bemutatta a brassói városbírónak. A papírmalom Hans Fuchs és Johannes Benker vállalkozásaként létesült Hans Fuchs †1550, aki 1541-44 között városbíró volt. Segítette a mérsékelt nézetű reformátusok városon belüli, majd erdélyi elterjedését. Bizalmas barátságban volt az erdélyi reformáció, és a humanizmus egyik vezéralakjával, Johannes Honterussal, (1498-†1549) akinek 1535-36-tól nyomdája volt. Johannes Benker †1565, pedig 1547-től több éven át töltötte be a városbírói tisztséget. A papírmalom kezdeti korszakáról, részletesebb információkat a Benker család feljegyzéseiből tudunk. Az első papírkészítő mester Hans (János) Früh volt, kinek segédei is valószínűleg Krakkó környékéről származó németek lehettek, mert a brassói papírmalomban Krakkó vidéki papírkészítési megoldásokat alkalmaztak. Hans Früh 1544-ben telepedhetett Brassóba. A következő évben, 1545-ben papírmalom építése céljából Johannes Kemmel brassói polgárnak a Vidombák patak kőhídjánál lévő telkét megvásárolta. Hans Fuchs ezt a tervet támogatta és Früh az akkori városi tanácstól 5 forint előleget kapott. Ám 1545-ben új városbírót és tanácsot választottak, akik már elálltak a városi tulajdonú papírmalom építésétől. A városban virágzó gazdasági és lüktető szellemi élet zajlott. Hans Fuchs és Johannes Benker, műveltségük, gazdasági és üzleti érzékük révén a város gazdag polgárai közé tartoztak. Magasan kiemelkedtek a brassói polgárság köréből. Ilyen környezetben került sor, Hans Früh telkén, de Hans Fuchs-sal és Johannes Benkerrel közös tulajdonaként papírmalom építésére. A szerződésben, azonban Hans Frühnek biztosították azt a jogot, hogy az építési költségek visszafizetésének mértékében tulajdonjogot szerezzen a malomban. Valószínűleg, Fuchs 1550-ben bekövetkezett halála után Früh megszerezte Fuchs részét. A malom tulajdonjogában való részesedését, pedig további visszafizetésekkel növelni tudta. Früh †1561 novemberében bekövetkezett halálakor az öreg és betegeskedő Johannes Benker megállapodást kötött a papírmalmot működtető Hans Zipser papírkészítő mesterrel. A szerződés értelmében, Benker-nek a malomban meglévő tulajdonjoga, részletekben történő kifizetése után Hans Zipser tulajdonába került volna. Früh és Benker†1655-ben bekövetkezett halála után a malom hanyatlani kezdett. Ennek egyik oka az lehetett, hogy Zipser elhanyagolta az épületeket és a felszerelést, a szerződésben szereplő tulajdonrészt nem törlesztette. Früh örökösei pedig nem rendelkeztek megfelelő tőkével, ami a papírkészítéshez szükséges forgótőkét biztosította volna. 1568-ban a városi tanács biztatására, Johannes Benker lánya, Huet Györgyné, szül. Benker Ágnes, Hans Früh tulajdonába került részt, kiskorú örököseitől 950 forintért megvásárolta. Így a malom teljes tulajdonjoga a Benker család birtokába került. Benker Ágnes1581-ben Báthory Kristóf fejedelmi jóváhagyásával, a papírmalmot tataroztatta, és a telekre lisztelő és olajmalmot is építtetett. Ennek a befektetésnek eredményeként Huetné, Benker Ágnes 1584-ben bekövetkezett haláláig működtette a malmot. Ez követően öccsére Markus Benkerre szállt a papírmalom, melynek értékét 1500 forintra becsülték. A jól jövedelmező vállalkozást a századforduló háborús csapásai többször érintették. Először 1600. augusztusában, portyázó katonák perzselték fel a malmokat és a hozzátartozó
