Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok, vízjeleinek gyűjteménye 16-19. század, 1545-1868. I. kötet (Budapest, 2017)
Tartalomjegyzék
27 Előzetesen a csomagolólap egyik felére rányomták a malom tulajdonosának nevét, címeit, jelképét, a készítés helyét és a papírminőségére utaló szöveget. Ennek elkészítéséhez a nyomtatandó ábrát és szövegét egy, a rizsma méretének megfelelő falapra vésték. Ezt a falapot festékkel bevonták, majd a sima felületről letörölték a festéket. A vésés helyén megmaradt a festék. Az így előkészített falapot egyenként rányomták a borítóanyag egyik oldalára. Gyakorlatilag nyomdai módszerrel készítették el a cégért. Ez a fedőlap egyúttal garancialevélnek is számított. 10. ábra. Az ábrán a kolosmonostori papírmalomban készített és csomagolt papír rizsmaborítójának képe, többek között a papírkészítő mester monogramja és Teleki Sándor kézírásával 1727.19. Juli. dátum látható. A rizsma borítólapból (takarékosságból), később borítékot készítettek. Ennek alakja és nyomai a papírlap alakján észlelhető. A magyar papírkészítés A papírkészítés két korszakra osztható. Az elsőben kézi merítéssel rongyból készítették a papírt. Ez a korszak 1500-1860-ig tartott a Kárpát-medencében. A második korszak - átfedéssel- 1800tól, ma is tart. Géppel cellulózból gyártják életünk számtalan területéhez szükséges papírt. Az első magyarországi papírmalom valószínűleg az 1510-1515-es években épülhetett. Írásos emlékeink alapján a lőcsei papírmalom 1514-1530 között működhetett. A várost 1530-ban, rabló, fosztogató, martalócok támadták meg. Mivel a városba nem tudtak bejutni a falakon kívüli, területeken mindent elpusztítottak. Ekkor vált áldozattá a város tulajdonában lévő papírmalom. Sajnos 1545-ben Lőcse városában is tűz ütött ki. Ekkor a város nagy része leégett. Többek között a városi szenátus épülete s vele együtt Lőcse minden korábbi időre vonatkozó írásos dokumentuma is a tűz martalékává vált. Írásos emlékek hiányában ma csak feltételezések alapján tudunk az első hazai papírmalomról és vízjeleiről szólni. 11. ábra. Valószínű, hogy Lengyelországból érkezett az első papírkészítő mester, aki magával hozta szerszámait, merítő szitáit is. Tamás mesternek csak a keresztnevét ismerjük. A mester merítő- szitáján hasonló kettős kereszt volt, mint amilyent az egyes lengyel papírmalmok is ebben az időben használtak. Méretük azonban ezektől eltért. Első ismert lőcsei kettős keresztet ábrázoló vízjeltöredékek 1514-ben írt leveleken láthatók. A teljes kettős kereszt 1516-ból származik 5 . A következő papírmalom Erdélyben épült és 1546-1611 között Brassóban készített merített papírt. A század második felében Erdélyben még két papírmalom működött. Kolozsváron 1564–1592.u., Szebenben 1574 -1599 közti időszakban állítottak elő merített papírokat. 6. A 16. század utolsó negyedében a Felvidéken is elkezdődött a merített papír készítése. Két papírmalom épült Liptószentmihályon és Szepes-Teplicen. Ezek még a 17. században is működtek. Már a kezdetektől fogva számos politikai és gazdasági tényező befolyásolta a magyarországi papírkészítés fejlődését, alakulását is. A hazai papírkészítés fejlődését a gyakori háborúk, az ezzel járó szegénység, ebből származó alapanyag (rongy) hiány, vízhiány, járványok, falvak, városok lakosságának nagyarányú pusztulása, is akadályozta. A papírkészítők sokszor mezőgazdasági munkák végzésére is rákényszerültek, hogy családjuk megélhetését biztosítsák. Tehát nem voltak - mai szóval – tőkeerősek a papírmalmok. Magyarországon a papírkészítő mesterek rendszerint a malom tulajdonosai és/vagy bérlői voltak, addig Erdélyben legtöbbször a malomtulajdonos alkalmazottjaként működtették a malmot. Az ország három részre szakadása után Erdélyben a magyarság önálló államalkotásáért, megmaradásáért küzdöttek, míg a trónra került Habsburg ház a törökök által el nem foglalt országrésznek az Osztrák birodalomba való beolvasztását tartotta legfontosabb feladatának. A két országrész útjai elváltak egymástól. Erdély függetlensége pedig a mindenkori török szultántól függött, aki az ország középső területeit foglalta el és birtokolta. A töröknek fizetett súlyos adóterhek, a szinte folyamatos háborúskodás következtében vérző magyarság létszáma jelentősen csökkent. A háborús állapot, és harcok a fejedelemség elszegényedéséhez vezetett.
