Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

4. LIPSZKY JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - Lipszky János pályafutása

Bécsben — amikor minden levéltár és hivatal Magyarországra költözött és a fran­ciák a város falai alatt álltak — gr. Stadion államminisztertől titkos utasításokat és egy nyílt parancsot kapott, amelynek értelmében Stájerország, Karintia és Krajna területén kellett minden alkalmas hadállást felkutatnia és minden eshetőségre felké­szülve a szükséges hídfőállásokat megtekintenie. Feladata végrehajtása után ismét Budára rendelték. Az uralkodó 1809. május 8- án alezredessé és József nádor mellé („ad latus Sr. K. K. Hoheit”) nevezte ki, és mint ilyen a nemesi felkelés vezérkarában tevékenykedett.290 A nádor május 10-én teljes meghatalmazással Győrbe küldte Lipszkyt, aki május 12-én érkezett meg oda. Feladata az volt, hogy Davidovics Pál táborszernagy és Mecséry János tábornok megérkeztéig mint az insurrectio ideiglenes parancsnoka a többnyire Győrött gyü­lekező egységek stratégiai felkészítését vezesse, „az időnként beérkező ezredeket és zászlóaljakat célszerűen felállítsa és Magyarország határain a felderítő” és őrcsapa­tokat felállítsa és irányítsa, valamint hogy Győrött és környékén az elsáncolást elrendelje és foganatosítsa, és általában minden célszerű intézkedést megtegyen a franciák hirtelen betörése ellen. Megérkezése után az osztrák hatóságokkal és a határszéli vármegyék állandó bizottságaival azonnal összeköttetésbe lépett, ezért gyorsan értesülhetett a francia csapatok mozdulatairól, a foglyoktól pedig céljairól is.291 Az alezredes Lipszky erről a feladatról megjegyezte: „Az insurrectio helyzete kritikus volt, és az eredmény az ellenség elszánt, gyors előrenyomulása esetén kétségtelen. Nem volt vesztegetni való időnk, de tulajdonképpen nem tehettem egyebet, mint hogy az insurrectio gyöngeségét, a mennyire lehet, leplezvén, az országban ismert, általános mozdulatokat ravaszsággal és stratégiával kihasználjam: csak gyors elhatározás és kockázatos cselvetés ígért némi sikert.”292 Az előőrsök számát megkettőzte, nagyobb csapatokat rendelt oda, ahol az ellenség járóőrei fel­bukkantak (Moson és Ovár közé), és ezzel olyan ügyesen tevékenykedett a franci­ákkal szemben, hogy azokban azt a meggyőződést keltette, hogy Győr alatt már 30 000 ember áll.293 Május 13-án Napóleon elfoglalta Bécset, I. Ferenc és udvara Komáromba (majd később Tatára) menekült. Montbrunn a francia előcsapatokkal elindult Magyarország felé, május 15-én már a határnál járt. Május 14-én Lipszky 290 Kiss, R. 1909.1.64. 291 KISS, R. 1909. I. 223. munkájában felhasználta Lipszkynek az eseményekről 1810. április 18-án Pesten kelt jelentését, címe: Relation der Vorfallenheiten bei der König/, unga­risch. Insurrection vom Anfang Mai bis nach der Schlacht von Aspern. 1809. Lelőhelye: Hadtör­ténelmi Levéltár, Az utolsó nemesi felkelés iratai. Op. J. 85. Az emlékiratban megje­gyezte Lipszky, hogy az eseményekről nem vezetett naplót, saját rendeletéiről nem készített jegyzőkönyvet, így az események kronológiai rekonstrukciója pusztán az emlékezete alapján igen nehéz volt. 292 A feljegyzést Lipszky jelentéséből idézi: KISS, R. 1909. I. 223. Ezt a részletet Veress tévesen Lipszky első jelentéseként említette: VERESS 1987. 43. 293 KISS, R. 1909.1.223. 87

Next

/
Thumbnails
Contents