Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

4. LIPSZKY JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - Lipszky János pályafutása

március 29-én Budán kelt főhadparancsnoksági rendelet alapján április 26-tól kez­dődően rendelték a magyarországi felmérésekhez, és nem Pestre, hanem Nyitrára (az ottani kerületbe).263 1787 októberéig a havi jelentések mindig rögzítették, hogy Lipszkyt a térképészeti munkálatokhoz vezényelték, tehát október után került vissza alegységéhez. Megjegyzendő, hogy éppen itt, a nyitrai kerület felmérési munkálataiban vett részt Müller Ignác, az 1769. évi Magyarország-térkép készítője, így Lipszkynek lehetősége volt tőle is tanulni. Gyurikovits György megemlítette, hogy a katonatiszt szolgálati ideje, vagyis 1784 óta, valamint az 1786. évi adószabá­lyozási munkálatoknál abban a helyzetben volt, hogy részben az országot megis­merje, részben pedig térképeket és terveket gyűjtsön (ezt 18 éven át tette).264 Az év végén kitört török háborúba a Graeven-ezred is bekapcsolódott, és a déli határsza­kaszokra vonult; Lipszky alegysége, a 2. őrnagyi osztály 2. százada november­december hónapban Szlavóniában állomásozott, békeellátmánnyal. Lipszky 1787 késő őszéig, a törökkel szembeni háború kitöréséig állott mint vezényelt a felméréseknél, és csak akkor érkezett be a törzshöz, mikor az ezred az elszállásolásra a Bánságba, Versecre vonult. 1787—1789 között a török elleni délvi­déki harcokban vett részt. 1788 januárjában azzal bízták meg, hogy egy csapattal az ezred szükségletére ruházati és fegyverzeti felszerelést hozzon el a szlavóniai tarta­léktól. Amint a visszaúton a Szurdukon keresztül kelt át a Dunán, a Pancsova felől érkező török csapatnak elárulták, emiatt csak a szekéroszlop kitartó és célszerű álcázásával és az előírt útvonal hirtelen megváltoztatásával sikerült az ellenséggel való összeütközést elkerülnie, és az egész menetoszlopot az ezrednek megmen­tenie. Ennek jutalmaképp 1788. február 4-én előléptették. Lipszky „emlékezete” ges további személyeket tartalmazta. Neu azt kérte, hogy a felsorolt katonákat utasít­sák arra, hogy megfelelő időben a rendeltetési helyükre megérkezzenek, és rögtön ezután neki vagy Turati alezredesnek jelentsék, hogy mennyire vannak vagy lesznek mérőeszközökkel felszerelve. Azért, hogy az ezredek nehogy különösebb ok nélkül a kért személyekből némelyeket visszatartsanak vagy mással elcseréljék, azt kérte Neu, hogy számukra a szükséges utasításokat adják ki. Egyidejűleg javasolta, hogy a magyar- országi és erdélyi ezredeknek hagyják meg, hogy a később kérendő személyeket is ellenállás nélkül adják át. Megjegyezte, hogy az alapfelmérés elrendeléséhez főképpen a tüzérségtől kért személyeket. Összesen 151 személyt rendeltek a magyarországi és 27 személyt az erdélyi felméréshez. (A szakirodalom a kirendelt katonák számát ismeret­lennek tekinti. A teljes névsort és a kapcsolódó dokumentrumokat tartalmazza az Udvari Haditanács jegyzőkönyve és iratai: ÖStA KA HKR Prot. G 786. 1719.) 263 ÖStA KA StT HR 4. 1786. április. 2. őrgy. oszt. 2. szd. „Commandirt bey Grund Aus­messung zu Neutra in Hungarn: Privat Cadet Johann Lipsky in folge General Com­mando Verordnung ddo Ofen den 29tcn Mártii 1786 den 26,en hujus dahin abgegan­gen, ist von Regiment verpflegt.” Az ezt követő havi állománytáblákban ugyanez a be­jegyzés szerepel Lipszkyről, egészen 1787 decemberéig. Uo. az egyes hónapoknál. 264 Gyurikovits 1847.1141. 79

Next

/
Thumbnails
Contents