Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

4. LIPSZKY JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - A Lipszky család

laktak és öt fiuk volt. Mindketten fiatalon meghaltak, ezért az árvák nevelését a két másik, hajadon lánytestvér, Sarolta (fi 882) és Katalin (fi 875) folytatta a szedlicsnai kúriában. A visszaemlékező szerint Gyula és György felkelt a Habsburgok ellen — minden bizonnyal részt vett a szabadságharcban —, előbbi Itáliában, utóbbi Franciaországban élt száműzetésben, majd miután kegyelmet kaptak, hazatértek. Seldenreich-Zsolnay István, aki 1840-1843 körül született, feleségül vette Tom- csányi Adélt (fi 924), az ő gyermekeik voltak Pál (1867. december 14.-1940. augusztus 12.), Adél (Kostolnyhoz ment feleségül) és Matild (Schmerhez ment feleségül). Pál felesége Adamkovics Emília volt (szül. 1881. július 23. Nagylak), 1901. július 2-án volt az esküvőjük. Gyermekük, Adél (szül. 1903. december 2.) Hofman Emilhez (szül. 1897. szeptember 17. Ruzodobe) ment feleségül 1927. szeptember l-jén. Az ő gyermekük Hofman Zsuzsanna (szül. 1928. november 28.), akinek férje Mirko Maxon (1923. június 26. Kisucaújfalu), házasságot 1948. szeptember 25-én kötöttek. Az ő gyermekeik Zsuzsanna (szül. 1949. július 17. Pozsony) és Miroslav (szül. 1951. május 16. Pozsony).240

A család történetéhez érdekes adalékot szolgáltat az iratokon található pecsétek vizsgálata. Amikor a család tagjai saját pecsétjüket használták hitelesítésre, azon az (I.) Dániel által kapott nemesítő oklevélen szereplő, Nagy Iván és Siebmacher által is leírt és közölt címer látható. A ránk maradt iratok tanúsága szerint Lipszky Pál, Imre, (V.) János, Magdolna és Franciska is használt ilyen pecsétet. Siebmacher három másik Lipszky (Lipski) családot is ismertetett, Galíciában, Rigában és Porosz- országban.241 Közös vonás, hogy kisebb heraldikai módosítást leszámítva, mindhárom család címere azonos: arany mezőben vörös gereblye (zöld halmon vagy anélkül). Elképzelhető, hogy a csehországi Lipszky távoli kapcsolattal ehhez a nagy családhoz tartozott. A Magyarországra került családrész azután magyar nemességet szerezve, új — beszélő — címert választott magának, melyben a kettétört hársfa az erőszakos katolizáció előli menekülésre, az oldalt sarjadó ágak pedig a több ágon való újjáéledésre utalhatnak. E merésznek tűnő gondolatot igazolhatja a nagybiccsei

240 Az oldalági család leszármazásához és a Zsolnayak (4 vagy 5 gyerek?) pontosításához megkeresésemre Zsuzsanna Maxon 2002-ben újabb kiegészítésekkel szolgált. Eszerint az öt fiú György Rudolf, József Sándor, Gyula Pál, István és Ferenc voltak. Zsolnay István (1835-1917) felesége volt Tomcsányi Adél (1834—1924), gyermekeik voltak Adél (férjhez ment Ján Kostolnyhoz), Pál és Matild (Schmerhez ment feleségül). Pál (1867—1940) felesége volt Adamkovics Emília (1881—1965), gyermekük volt Adél (1902—1977), aki Hofmann Emilhez (1897—1947) ment feleségül, gyermekük Zsuzsanna (szül. 1928). Az ő férje volt Mirko Maxon (1923—1999), gyermekeik Zuzana és Miroslav. Zuzana (1949—1992) férje Miroslav Simovic, gyermekük Tomás (szül. 1988). Miroslav (szül. 1951) felesége Veronika Ihnáciková, és gyermekeik Lucia (szül. 1976) és Adela (1980).

24> Siebmacher 1893. Bd. IV. 14. Abt. Tafel 192. 157.; Bd. III. 11. Abt. 2. TI. Tafel 76. 112-113.; Bd. III. 2. Abt. 1. TI. Tafel 291. 241., ezeket 1. a kötet képei között.

71