Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

4. LIPSZKY JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - A Lipszky család

lin (Árossy Jánosné) ugyancsak 750 forint értékben az ún. Stary Ratus házat kapta meg, tartozékaival együtt. Felosztották a család tulajdonában levő földbirtokokat is. Az aláírók közül Pál a Dr. Med., vagyis orvosdoktor címet írta neve mellé.206 Szülei legkisebb gyermeke volt, 1740. február 24-én született. Ordenburgban, Pozsonyban, majd négy évet az erlangeni egyetemen tanult medicinát, itt szerzett 1764-ben orvosi diplomát.207 Hazatérése után Trencsén és Nyitra, később pedig Nógrád megye orvosaként működött.208 1774-ben a nagyszombati egyetem orvosi kara sérelmezte, hogy egyes vármegyékben olyanokat alkalmaznak „physicus”-ként, vagyis orvosként, akik nem rendelkeznek hazai orvosi karon megszerzett képzettséggel, és példaként említették a Nógrád megyei orvost, Lipszky Pált, aki Szászországban promoveált.209 Bizonyára ennek eredményeképpen, 1775-76-ban a nagy- szombati egyetem orvosi karán tanult, ahol újabb disszertációt nyújtott be. Nagy Iván szerint gyermekei voltak (IV.) János, Péter és (II.) József.210 Pálnak 1810. augusztus 15-én kelt végrendelete Szécsényben, ebből felesége nevét is megtudjuk: Valla Katalinnak hívták.211 (II.) Zsuzsanna helyett második férje, Lehoczky Imre írta alá a dokumentumot (első férje Valentini Miklós volt, aki 1767 előtt elhunyt). Ok Turóc megyében éltek, Imrét jurassorként (ülnök) említik 1767-ben.212

206 Ő a Szinnyei József által (SZINNYEIVII. 1270.) említett Lipszky Pál, aki Trencsén megyei származású, Nógrád megye főorvosa volt, két munkája: Dissertatio inaug. medica de febre asode (1764) és Dissertatio inaug. de phthisi (1776), előbbi a bécsi Nemzeti Könyvtárban (Österreichische Nationalbibliothek), az utóbbi a budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirattárában. Ehhez 1. HAUSEL 1989. Lipszky Pálról: 92—94. Weszprémi István orvos-biográfiájában (WESZPRÉMI) jelezte ugyan, hogy Lipszky Pál Nógrád megyei orvost felveszi a következő kötetekben, azonban később is csak annyi szerepel róla, hogy Nógrád megye tisztiorvosaként 544 rajnai forint volt a fizetése: WESZPRÉMI

1787. Lipszky Jánosnak a Mappa generalis készítéséről vezetett kimutatásai szerint „bácsikájától” (von Onkel) 1799-ben 500, 1802-ben 500, 2000, majd 1500 forintot kapott munkájához (lehetséges, hogy ezenfelül is támogatta őt a rokon, a feljegyzés sérülései miatt azonban csak az összegek olvashatók, a pénzt nyújtó személy nem). Mint a felállított családfán is látható, Lipszkynek nagybátyja nem volt, ezért az Onkel csak valamely idősebb rokona lehetett. Azért valószínű, hogy Pál a támogató, mert a kész példányokból ő rendszeresen kapott.

207 MOL C 37. Lad. A. fasc. 33. No. 28. Lit. F. alatt található az egyetemi diplomája.

208 Szinnyei VII. 1270., SiSmis 1991b. 8., és Kiss 1992. 141.

209 MOL C 37. Acta Sanitatis. Lad. A. fasc. 33. No. 28. lit. D. 579. sz. alatt: „Protocollum Commissionis Aeconomico-Mixtae Die 28 Junii 1774 celebratae. Circa querelas Medi- cae Facultatis Tyrnaviensis confectum.”

210 Nagyi.VII. 143.

211 SÓBA Bytca, Fond Zs. Inv. c. 27.

212 Az adatot Németh Ildikó soproni levéltáros bocsátotta rendelkezésemre, szívességét ezúton is köszönöm.

67