Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

4. LIPSZKY JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - A Lipszky család

bér 15-én szentesítették.188 (Omaszta Erzsébet még 1736. november 16-án is mint (I.) István felesége szerepelt.)189 Sámuel elsősorban birtoka igazgatásával törődött. 1729/30-ban háza volt a kül­városban, ahol három bérlője volt, azonkívül sörfőzőt és más ingatlanokat is bírt.190 1735. január 2-án Eperjesen kelt magyar nyelvű levelében egy távoli rokona, Mel- czer János rossz anyagi körülményein igyekezvén javítani, az egyik Károlyi gróf kegyes közbenjárását kérte.191 Julianna, aki a köznemes Palló Dániel kézműveshez ment hozzá, 1735/36-ban már özvegyként élt.192 Nagy Iván említést tesz Sréter Adámról, aki 1690. október 27-én született, Berlinben tanult, és a porosz királyi gyalogságnál hadnagyi rendfokozatban szolgált, majd 1713-ban hazatért. Hivatalt nem vállalt, hanem feleségül vette a Trencsén megyei szedlicsnai Lipszky családból Juliannát, Minály nevű gyermekük született, és Adám valószínűleg 1755 előtt halt meg.193 Ezek az adatok sehol máshol nem szerepelnek az ismert forrásokban, így nehezen bizonyítható, hogy erről a Lipszky Juliannáról van szó (más ilyen nevű családtagot azonban szintén nem ismerünk). Sréter Adám feltüntetése a családfá­ban ezért bizonytalan adatként történt. A legtöbb adat (II.) Jánosról és családjáról maradt fenn. Felesége, Helena az osztrák menekültek utódának, Knogler Dániel köznemesnek volt a lánya. Dániel nagyapja, Miksa és apja, Kristóf is trencséni gyógyszerész volt, ő maga pedig gaz­dag ingadantulajdonos. Helena 1697. november 14-én született.194 (II.) János feleségével, Knogler Helénával 1724. november 17-én 1000 forintért megvásárolta karancsberényi Berényi Péternek a trencséni városfalon belül levő Szilágyi-féle házát.195 A trencséni ingadanokon kívül Zablatíban szőlőhegye volt. János emellett festőként is dolgozott: 1727-ben Dubnicában lefestette Nepomuki Szt. János szobrát, 1733-ban pedig a jogtudós Prileszky Pál fiának portréját készí­tette el Nemes Pohragyon (Zemjanské Pohrady, Trencsén megye). Az 1741. évi városi adóösszeírás szerint öregkora és munkaképtelensége miatt mentesítették az adófizetés alól.196 (II.) Jánost az 1732. évi nemességvizsgálat — amelyben „Trencsén vármegye kétségbe nem vett, kétségtelen nemességű, birtokos nemes kurialista és armalista nemesei, akik a megye régebbi lajstromai és köztudomás alapján” írattak össze — 188 SÓBA Bytca, Fond Zs. Inv. c. 15. 1729. október 15. 189 SÓBA Bytca, Fond Zs. Inv. c. 15. 1736. november 16. 190 SiSmiS 1991b. 7. 191 MOL P 398. 45036. sz. 192 SiSmiS 1991b. 7. 193 Nagy I. X. 847. 194 SiSmis 1991b. 7. és SiSmiS 1986. 93. 195 SÓBA Bytca, Fond Zs. Inv. c. 15. 1724. november 17. 196 SiSmiS 1991b. 7. és Horváth P. 1978. 143.: „ab artepictoria ob infirmitate relaxatuP’. 65

Next

/
Thumbnails
Contents