Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
4. LIPSZKY JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - A Lipszky család
ember dolgozott, két csoportban, éjjel-nappal. A munka három és fél hónap alatt elkészült: a felső sánc a város kapujától 525 lépésre volt, hossza 620 lépés, a Brezina nevű erdőtől a Vágig terjedt. Az alsó sánc a felsőtől 640 lépésnyire készült, hossza 925 lépés, ugyancsak a Brezinától a Vágig húzódott. A sáncok alul 4,5 öl, felül 2,5 öl szélesek és 2,5 öl magasak voltak, mindegyik sáncnak 1,5 öl széles kovácsolt kapuja volt, szintén 2,5 öl magas.153 Az esetleges ostrom alatt megrongált védművek kijavítását többek között Lipszky Dánielre bízta a város.154 1663. október 2-án, éppen mikor a sáncokra kijelölt őrség tagjai elfoglalták volna a helyüket, váradan török támadás érte őket. A korabeli krónika szerint időközben 5000 török,katona felkészült a harcra. Egy részük az említett Árok átjáróban a földsáncnál megállt, a másik, nagyobb rész megtámadta az ott összpontosított gyalogosokat, megfutamította és leöldöste őket, a fennmaradó rész átment a sáncon készített nyíláson, sőt magányos majorokat is fölgyújtott Trencsén városánál. A törökök ezután felperzselték a községeket Beckó és Trencsén között és Trencsén városa fölött a Vág mindkét partján. Az emberek nagy tömege esett fogságukba, többek között Lipszky Dániel szenátor is, Burján Mátyás és Uhliarik István tanácstagok, csaknem az egész szolganép, és a marhák nagy tömegét elhurcolták. A földeken és másutt lemészárolt keresztények meztelen testeit hagyták szétszórva maguk után, és még azon a napon, a mieinkkel való két összecsapás után az Árok átjárón ismét visszafordultak.155 Trencsénben a csapatokat és a városi sáncot szemléző Lipszky szenátor a törökök fogságába esett az evangélikus lelkész, Chalupka Sámuel feleségével együtt. Ez utóbbi kiváltására a város később 30 forintot adott a papnak. A következő évben szabadultak ki és tértek haza.156 Az 1663-ra megválasztott tisztviselők névsorában Dániel neve mellé később feljegyezték, hogy „Per Tartaros abductui\ vagyis a tatárok elhurcolták, de ennek ellenére a következő évben is megválasztották szenátornak, feltüntetve, hogy fogoly (captivus). Kiszabadulása utáni bejegyzés a neve 153 Braneczky 1936. 48-51., 77-83. 154 Károlyi 1910. 93. 155 A latin nyelvű krónika „Descriptio Tartaricae depopulationis in anno 1663” címen a Rakov- szky család levéltárában található a Szlovák Állami Központi Levéltárban, Pozsonyban (Státny Slovensky ústredny archív v Bratislave. Rod Rakovsky z Rakova a Liptovskej Stiavnice. Fasc. 55. Nr. 1338.). Szlovák fordítását közli HORVÁTH P. 1972, az idézett hely: 67. Az Árok-szoros a báni völgyből Trencsénnek a szorosan vett vágvölgyi részébe vezető útján lévő átjáró. Védelmére 440 embert állítottak, az itteni sáncokat kerülte meg az a kb. 5000 fős török csapat, amely a forrásban említett kegyeden mészárlást végrehajtotta. KÁROLYI 1910. 94-95. 156 BRANECZKY 1936. 82—83., 198—200., 266—267. és SiSmiS 1991b. 6., valamint Wegweiser Trencsén. Sismis helytelenül Dániel feleségének fogságáról ír: SiSmis 1977. 375. 60
