Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
4. LIPSZKY JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - A Lipszky család
mint Judit és Rozália (Rozina) lányait nemesi rangra emelte.144 A nemeslevél az adományozott címert lefestve és részletesen leírva is magában foglalja: Amely irántuk tanúsított kegyünk, kegyelmünk és jóindulatunk bizonyságára az igaz és kétségtelen nemesség jelét, ezen címert vagy nemesség jelvényét adományozzuk, tudniillik álló vörös színű pajzsot, a pajzsmező alja zöld, melyből egy hársfa törzse nő ki, amely középen elvágott és kétoldalt zöld ágakkal díszített, melyek fölött egyrészről vöröslő nap, másrészről pedig félhold láthatók. A pajzson rostélyos sisak nyugszik, királyi koronával, és ebből egy természetesen ábrázolt oroszlán nő ki, nyakát érintő álló kétágú farokkal, feje hasonlóan királyi koronával díszítve, szája nyitva, vörös nyelve kinyújtva, mellső lábaival hársfaágat tart előrenyújtva. A sisak tetejéről vagy csúcsáról a foszladék vagy sisaktakaró egyrészről arany és égszínkék, másrészről pedig fehér és vörös, a pajzs széleire helyenként ráborul, és a pajzsot magát illően ékesíti, miként mindez jelen oklevelünk kezdetén vagy elején a festő keze és ügyessége által saját tulajdon színeivel világosabban lefestve látható.145 A leírás igazolja e sorok írójának már korábban is hangoztatott azon állítását, hogy a címer „beszélő”, vagyis a pajzson nem egyszerűen egy fatörzs, hanem egy hársfa (latinul tilia, a szláv nyelvekben lipa) látható. Az április 10-én kelt oklevelet 1649. augusztus 31-én mutatta be és hirdette ki nyilvánosan Trencsén megye mágnásai és nemesei egyeteme előtt Huszár György jegyző, ekkor került be Dániel és családja Trencsén megye nemeseinek katalógusába és albumába.146 Nem említette a nemeslevél ifjabb (II.) Dánielt, aki bizonyára ezt követően született, és akit 1676-ban már néhaiként említ egy irat, ebből felesége nevét is megtudjuk: Anna.147 (I.) Dániel ez évtől, 1649-től jut szerephez a városi vezetőségben is: június 18- án bekerült a hivatali ranglétra legalsó fokát jelentő választott polgárok (electi domini) közé. 1650-ben már a hetedik a választott polgárok sorában — és ez évben városi kamarás (camerarius) is, évi 16 arany fizetéssel — 1651-ben a negyedik. 1652-ben 144 SÓBA Bytca, Fond Zs. Inv. c. 15. Elenchusa szerint egy skatulyában az iratok között még megtalálható volt Lipszky Dániel armális iránti kérelme, de a levéltári anyag átnézésekor ennek nem sikerült a nyomára akadni. 145 A címeres nemeslevél PRIKRYL 1977 szerint Lipszky (V.) János lánytestvérének utódai birtokában volt. Ma a Trencséni Járási Levéltár (SOKA Trencín) okleveles anyagában (Listiny) található, mérete 73,5x49,5 cm. Az oklevélen függő pecsétet réztok védi, amelyen a felirat D L 1649. Az oklevél teljes szövegét 1. REISZ 1996. 9—10. A címer képét 1. e kötet képei között (Milan Hlavác felvétele). 146 Trencsén vármegyei közgyűlési jegyzőkönyv. 1649. 949. (Státny archív v Bratislave, pobocka Nitra /A Pozsonyi Állami Levéltár Nyitrai fiókja/ Trencianská zupa I. Kongregacné protokoly.). Mikrofilmen: MÓL, 43 084. Az oklevél plikáján is olvasható a végzés kivonata. 147 SÓBA Bytca, Fond Zs. Inv. c. 15. Elenchus, Fase. 1. E. 58
