Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

4. LIPSZKY JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - A Lipszky család

családtagok, így pl. (V.) János és apja szlovák nyelvű iratait hozta fel.133 E megállapításkor azonban mellőzték ugyanezen személyek német, latin és esetenként .magyar nyelvű dokumentumait. A Szlovák Életrajzi Lexikon (1989) szintén lengyel eredetűnek vallja a családot,134 ezt a felfogást tükrözi a családi hagyomány is, amely szerint Lipszk városából származnak.135 Az említett évfordulós kiadványban — mindkét verzióval szemben — Sismis megfelelően alátámasztva igazolta, hogy a család ősei a fehérhegyi csatavesztést (1620. november 8.) követően száműzött vagy elmenekült csehek voltak, akik Trencsénben letelepedve idővel összeolvadtak a szlovák nyelvű környezettel.136

A források alaposabb faggatása alapján kijelenthető, hogy a család első137 ismert közvetlen felmenője Lipszky Márton. O a morvaországi Németbródban lakott (talán itt is született, bár erről nincs adat), és 1628. május 28-án még itt rendelkezett a városban található javairól, (I.) János, Jakab, (I.) Dániel, Zsigmond és Erzsébet nevű gyermekei számára.138 Ezt követően, vélhetően 1642-ben — talán valóban a Habsburg-rekatolizáció elől menekülve — telepedett át Trencsén megyébe, magá133 Fojtík 1956, Fojtík 1957, Purgina 1957, Prikryl 1969, Prikryl 1976, Prikryl 1977.

134 SBS, Upskj, Ján szócikk.

135 Az eredetre vonatkozó családi hagyományt Miroslav Maxon jegyzetéből merítettem, vö. a 239. jegyzettel.

136 SláMlS 1991B. 5.

137 1644-ben a lengyel Lipszky Mihály (Michael Upsky Polonus) kérvénye ügyében Illésházy Gáspár főispánnak adott utasítást a Magyar Kancellária. MOL A 35. Az 1644. évi 72. szám. A családhoz tartozás nem mutatható ki, az adat nem igazolja az esedeges lengyel eredetet; az első családtag a folyamatos családfa csúcsán álló Márton.

Ezen túl, Németh István levéltáros hívta fel a figyelmemet arra, hogy aló. század első felében Kassán szintén éltek hasonló nevű személyek: iglaui (!) Lipczky Pál 1508-ban kapta meg a városi polgárjogot, és 1510-től a választott község tagja volt, 1516-1530 között, majd 1535-ben szenátor, 1531-1534 között városi bíró. 1536-ban Szapolyai társaival együtt elkergette, ekkor Pál valószínűleg visszatért szülővárosába. 1562-ben Znaym (Znojmo) városa kereste meg Kassát Lipczky István ügyében, apja, Pál hagyatékával kapcsolatban. A két család között nincsen kimutatható kapcsolat, de az a tény, hogy ugyanarról a vidékről származtak, legalábbis valószínűsíti a közöttük fennálló rokonságot. Talán éppen ezért nem véletlen volt, hogy Márton és fia, Dániel a 17. században Magyarországra menekültek. Több adat híján ez azonban egyelőre csak hipotézis lehet. Németh Istvánt köszönet illeti előzékeny adatközléséért.

138 SÓBA Bytca, Fond Zs. Inv. c. 15. „Elenchus litterarum & litteralium instrumentorum Familiae Lipszky.” (= Elenchus) A jegyzékben a két csomó szerint külön-külön, betűvel jelezték az egyes dokumentumokat. Fasc. 2.: „Dispositio Martini Lipszky circa successionem bonorum suorum Nemeth Brodensium inter filios suos Joannem, Jaco- bum, Dánielem & Sigismundum nec non Elizabetham filiam facta Anno 1628. 28. May in Nemeth Brod.”

56