Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÉSZÜLT TÉRKÉPÉSZETI ELŐZMÉNYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN A 18. SZÁZADBAN - Az I. katonai felmérés
A magyarországi részek felmérését Andreas von Neu ezredes vezette, 1782— 1785 között, 963 szelvényt készítettek az ország területéről. Az 1:28 800 méretarányú szelvényekből összesen 1451 lap (méretük: 64x42 cm) ábrázolja Magyar- ország, Erdély és a Temesi Bánság területét. A szelvényekből kisebb átnézeti térképet készítettek az uralkodó, II. József számára, valamint a Magyar Kancellária, a Helytartótanács és az Erdélyi Gubernium számára (a 39 lapos Magyarország kis térképe, 1:115 200, illetve a 43 lapos Magyarország földrajzi térképe, 1:192 000).102 A térképeket szigorúan titkosan kezelték, így annak tartalmát csak az igen kivételes helyzetben levő, magas rangú pártfogók segítségét élvező térképkészítők (Pl. Görög Demeter és Lipszky János) ismerhették meg. A felvételi lapokhoz 7 kötet országleírás tartozik. A térképek elkészítésének költségeinél megemlítendő, hogy a magyar- országi részek egy négyzetmérföldjének felvétele 35 forintba került, ebből 23 forint állt a térképész rendelkezésére, aki ebből fizetett a kapcsolódó munkálatokért, így a végső letisztázásért 8 forintot.103 A térképezés módszere: a felvételi lapok elkészítésénél elsősorban a katonai szempontokra voltak figyelemmel, a szelvények méretaránya 1:28 800. A felvétel módja nem volt egységes, a rendelkezésre álló időtől függött: a korábbi térképeket vették alapul, a megbízható pontokat átszerkesztették a felvétel méretarányába, a terepet mérések nélkül, szemrevételezéssel (á la vue) rajzolták be. Magyarország területét a térképek hiánya miatt grafikus háromszögelés alapján, mérőasztallal vették fel (az alkalmazott módszerek: irányzás és metszés). A gazdaságilag fontos területeken ún. gazdasági felmérést végeztek, 1:7200 léptékben, mérőasztallal, az „irányzás és metszés” helyett azonban irányzást és mérőlánccal történő hosszmérést végeztek.104 Erdélyt szintén gazdasági alapon mérték fel, de a méretarány 1:28 800 volt. A térkép eredményeit, az elkészült szelvényeket szigorúan titkosan kezelték, ezért annak adatait nem használhatták fel a polgári vagy „egyéni” térképkészítők. A szelvényekről redukáltak kisebbített változatokat, ezekről pedig készítettek metszeteket, azonban a lemezek és a nyomatok a Haditanács tulajdonában és birtokában maradtak, amely biztosíthatta, hogy ellenőrizedenül nem állítanak elő másolatot azokról. Csak 1810-től vált lehetővé a nyomtatott térképek nyilvános árusítása. 102 Ugyancsak létezett egy nyolcad méretarányú (1:230 400) térkép, amelyről a szakiroda- lom sokáig azt tartotta, hogy egyetlen példányban készült 1804 után, és a bécsi Kriegs- archivban őrzik. Plihál 2001. 40. szerint erről a térképről készíthetett saját kezű másolatot Lipszky térképe elkészítéséhez — jóval korábban, mint 1804. 103 A költségekre 1. PALDUS 1919. 64., idézi EPERJESY 1928. 18. 104 Az eljárások ismertetésére 1. KLINGHAMMER-PAPP-VÁRY 1983 vonatkozó részeit. 44
