Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÉSZÜLT TÉRKÉPÉSZETI ELŐZMÉNYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN A 18. SZÁZADBAN - Kitekintés a 17. szpzpd katonai térképészetére

Müller Magyarország-térképe nemcsak azért érdemel nagyobb figyelmet, mert mintegy nyitánya a korábbiaktól jelentősen eltérő 18. századi új térképészeti színvonalnak, hanem azért is, mert a levéltári források alapján a térkép elkészítésének és kiadásának egyes fázisairól is képet kaphatunk.

Hogy a térkép elkészítésének ödete kitől származott, arra nincsen adatunk. Fallenbüchl Zoltán szerint Müller vagy éppen az uralkodó, I. József (utóbbi térképészeti érdeklődését mutatja, hogy annak idején Hevenesi Gábor neki ajánlotta atlaszát) egyaránt kezdeményező lehetett. Legnagyobb valószínűség szerint azonban a térkép készítését és megjelentetését végig fáradhatatlanul támogató gr. Volkra Ottó Kristóf, a Magyar Kamara alelnöke (1705-től elnök hiányában a hivatal vezetője) lehetett a vállalkozás motorja.75 Megegyezett Müllerrel, hogy az 200 forintért elkészíti Magyarország térképét. 1706. november 10-én Volkra arra kérte a Kamara tanácsát, hogy Müllernek — aki már néhány hónapja az uralkodónak szentelni szándékozott térkép elkészítésén fáradozott — fizessenek 100 forintot. Az összeget ugyan kifizették, de még hosszú időnek kellett eltelnie, hogy a vállalkozás eredményes legyen, mert az éppen ekkor zajló Rákóczi-szabadságharc a királyi harmincadbevételek megcsappanását okozta, és a térképkiadást éppen ebből a jövedelemből szerették volna fedezni. 1707. szeptember 3-án Volkra a térkép elkészültéről tájékoztatta a Kamara tanácsát, kérve annak jóváhagyását a rézmetszetben való sokszorosításához is. Levelében mellékelt egy szeptember 1-jére datált szerződéstervezetet is, amelyet a Magyar Kamara kötne Johann Andreas Pfeffel és Christian Engelbrecht udvari rézmetszőkkel. Ebben a metszők vállalták, hogy a térképet nyolc hónapon belül 4 lemezen elkészítik, és ezért a Kamara 1000 rajnai értékű forintot fizet nekik, minden lemez átadásakor 250 forintot. A tanács a tervezetet elfogadta, majd október 21-én Müllernek ismét kifizettek 100 forintot, valamint 18 forintot kiutaltak Antonio Bellucci (1654—1726) udvari festőnek is, aki a kamarai protokollum szerint „pictor Mappae Hungáriáé” volt, tehát részt vett a térkép rajzolásában. A térképet a Kamara nevében Volkra mutatta be az uralkodónak.

1708 márciusában az alelnök a Kamara tanácsához részletes tervet nyújtott be a térképkiadás pénzügyi vonatkozásairól, ez az első fennmaradt kalkuláció a hazai térképek történetében. Eszerint Müller megkapta a neki ígért bért, de a rézmetszők, akik már két lemezzel elkészültek, még mindig nem kaptak fizetést, pedig már 500 forintot ki kellett volna nekik utalni. Volkra javasolta, hogy a munka folytatása érdekében legalább 300 forintot fizessenek ki. A térkép kiadásához 20 „tekercs” holland papír szükséges, melynek tekercsét 30 forinttal számítva, ahhoz 600 forint kell, a megadott papírmennyiségből 2500 példány készíthető, a nyomtatás 100 példányra 30, összesen 750 forint lesz. Az alelnök szerint 500-at az udvari hivatalok és a magyar főurak számára ingyen kellene átadni, további 500-at 6 forintért lehet

75 A levéltári forrásokat feltárta és a térkép megjelentetésére vonatkozó adatokat ismertette: FALLENBÜCHL 1969. A következőkben ennek lényegi részeit idézem.

35