Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÉSZÜLT TÉRKÉPÉSZETI ELŐZMÉNYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN A 18. SZÁZADBAN - Kitekintés a 17. szpzpd katonai térképészetére
3. A Magyarországról készült térképészeti előzmények a Habsburg Birodalomban a 18. században A térképészeti előzmények áttekintésében a feldolgozások nyújtotta lehetőségeken belül elsősorban azt szükséges vizsgálni, hogy 1. kik voltak a térképek szerzői (iskolázottságuk, polgári vagy katonai személyek voltak-e; milyen hivatalos fórumok vagy befolyásos személyek, hogyan segítették munkájukat), 2. milyen előmunkálatokból, korábbi térképekből vagy felmérésekből dolgoztak, 3. milyen térképészeti eljárásokkal készítették művüket, 4. hogyan jellemezhető a létrejött térkép (mérete, léptéke, tartalma, nyomtatásban megjelent-e, lehetséges felhasználók köre, későbbi munkákra gyakorolt hatása stb.). Az összegzés kereteit meghaladja valamennyi előzmény felsorolása, így csak a jelentősebb fordulópontok kaphattak helyet, bár a rendelkezésre álló szakirodalom alapján még ezek vonatkozásában sem lehet a fenti kérdéseket maradéktalanul megválaszolni.70 Kitekintés a 17. század katonai térképészetére A felszabadított Buda füstölgő romjai között fosztogató győztes császári zsoldosok mellett akadt katonatiszt, aki Mátyás király fényes udvarának még megmaradt kulturális örökségét, néhány korvinát igyekezett megmenteni a pusztulástól. Ez a személy Luigi Ferdinando Marsigli volt, kora egyik kiváló hadmérnöke.71 Marsigli (1658— 1730) régi bolognai nemes család gyermeke volt, felsőfokú tanulmányai után sokat utazott, majd a török veszélyt felismerve katonának állt. A ranglétrán egyre feljebb jutó művelt tiszt ostromterveket és aknásítási rajzokat készített. 1696-ban bécsi csillagászati észleléseihez Nürnbergben keresett megfelelő személyt, így került vele kapcsolatba Johann Christopher Müller, aki egy évtizedre legközelibb munkatársává vált. Marsigli és Müller végezték a karlócai békét (1699) követő határkijelölési munkálatokat, ők készítették el ennek nyomán a két birodalom határát rögzítő térképeket is, egy példányt az uralkodó, egyet az Udvari Haditanács számára.72 70 Fontos megjegyezni, hogy az egyes térképművek jellemzése (annak terjedelme) nem jelenti az adott munkáknak a Lipszky-féle vállalkozáshoz viszonyított jelentőségét, itt csupán az előzmények rövid felvázolására nyílik lehetőség. 71 Újabb, önéletrajzán alapuló életrajzi összefoglalóját 1. GRÓF 1992-2000. Bár Marsigli és Müller nem voltak magyarok, munkásságuk értékét jelöli, hogy a magyar térképészetről értekező kutatónk is említi őket: FODOR 1952. 75-76. 72 Müller határmenti térképeiről: Deák 1994. 33
