Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

2. BEVEZETÉS - Források és lelőhelyük - Magyarországi levéltárak, könyvtárak

E 199 Wesselényi család levéltára), illetve a Helytartótanácsi Levéltár nemesi családokhoz kapcsolódó összeírásaiban (C 30 Acta Nobilium).

A Lipszky-féle vállalkozást pártoló József nádor iratai között a Nádori Levéltárban (N szekció) néhány dokumentum található mind a titkos iratok (N 22 Archívum palatinale secretum archiducis ]osephi), mind az általános iratok politikai vonatkozású állagában (N 23 Általános iratok).

Lipszky térképészeti tevékenységére a források legtöbbje a Helytartótanácsi Levéltár (C szekció) anyagában maradt fenn. A nádor a vezetése alatt álló Helytartótanács apparátusa útján jelentős támogatást nyújtott a szerzőnek, egyrészt a megyék közreműködését biztosító megfelelő utasításaival, másrészt az uralkodó felé a Magyar Kancelláriával történő iratváltásokkal. A Helytartótanácson belül a közoktatási ügyosztály (C 67 Departamentum litterario-politicum) feladata volt, hogy a vállalkozás munkálatait segítse, a vármegyéket utasítsa, a késlekedőket sürgesse az elkészített térképvázlatok kijavítására, továbbá hogy a többi hatósággal (Magyar Kancellária, Egyetemi Tanács, pénzügyi hivatalok stb.) kapcsolatot tartva gyorsítsa vagy egyáltalán lehetővé tegye az ügyintézést. Az iratok — a kisebb egységektől itt eltekintve — megtalálhatók egyrészt a pesti egyetemet illető ügyek kútfőjébe sorolva (Pestiensem Eniversitatem úti et Gymnasium tangential concementia ohjecta), másrészt 1799—1803 között önálló kútfőkbe osztva, a térképhez szükséges felméréseket végző Bogdanich-expedíció (Quoad exmittendumlexmissum adjunctum Astronomiae Bogda- nics ad perficiendas astronomico-geographicas determinationes locorum nonnullorum ad confiáen- dam Mappam Hungáriáé necessarias), illetve a Lipszky-térkép (Circa Mappam Hungáriáé conficiendam) kútfőjének dokumentumai között.

Szintén a MÓL anyagában több dokumentum megtalálható a „másik oldalon” is: így a Magyar Kancelláriai Levéltár általános ügyiratai között (A 39 Acta generalia), benne a Helytartótanács és más intézmények, például az Udvari Haditanács felterjesztései és átiratai, valamint a Magyar Kancellária fogalmazványai. Csupán néhány, de a kutatási eredményeket jelentősen gazdagító dokumentum található a Helytartótanács feladatkörének megfelelő erdélyi főkormányszék, az Erdélyi Gubernium Levéltárában (F 46 Ügyiratok), így pl. Lipszky eddig ismert egyeden saját kezű magyar nyelvű kérvénye, valamint annak dokumentumai, hogy térképének erdélyi részei miért pontadanabbak és adatszegényebbek a többinél.

A MÓL családi levéltárai közül kiemelkedik a Festetics család Levéltára, mert a Festetics György által létrehozott ügyintéző hivatal iratai (P 279 Directoratus) között Lipszky János hat, éppen a térkép készítési körülményeiről tudósító levele található, melyet a vállalkozását felkaroló és erkölcsileg-anyagilag támogató grófnak a segítséget viszonzandó, köszönetképpen írt.64

A levelek nyomtatásban, a lényegi részek magyar fordításban is megjelentek REISZ 1995c, illetve az első levél teljes fordításban megjelent: A gondolattól... 15—16.

27