Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
7. A TÉRKÉPEK UTÓÉLETE - A Lipszky-térképek felhasználásával készült további térképek
A Lipszky-térkép a későbbiekben is gyakran szolgált alapul újabb térképművek elkészítésekor. Annak felhasználásával készítettek megyetérképet,785 csata- és környéktérképet,789 790 egyházmegyei térképeket.791 Könyvekhez készült térképmellékleteknek is forrása volt Lipszky munkája: a hazai felhasználókon kívül még angol nyelvterületen is többször hivatkoznak rá.792 A Lipszky-térképet felhasználó munkák között a legjelentősebbnek — Blasch- nek fentebb idézett véleménye ellenére — Edmund Zuccheri alkotását tekinthetjük, mert művét 1811 és 1880 között legalább 16 alkalommal adták ki. A francia és német címmel ellátott térkép eredetileg négy szelvényen készült (a metsző Joseph Stöber volt), majd 1820 körül további két kisebb szelvénnyel egészítették ki a bal oldalon, ez időtől fogva 6 lapon jelent meg. A térkép lemezei több kiadónál is megfordultak: A Kunst- und Industrie Comptoir cég 1811-ben, 1812-ben, 1813- ban adott ki ebből a térképből, 1816-ban az utód, Joseph Riedl jelentetett meg levonatot a lemezekről, ezt követően pedig az Artaria & Co. Valószínűleg a kiadóváltás után készült a két kiegészítő szelvény: az 1820-as évek után (nincs dátum a térképszelvényen), 1844, 1847, 1848, 1851, 1853, 1859, 1861, 1864, 1868, 1871 és 1880 folyamán adtak ki térképet a rézlemezekről, a címeket és a közigazgatási táblázatot mindig a fennálló politikai viszonyoknak megfelelően metszették át. Így pl. a két utólag készült (bal felső és alsó) szelvényen található táblázatban Magyarország és Szlavónia-Horvátország beosztását tüntették fel, amely alá az 1851. évi térképen a megváltozott politikai beosztást is odavésték („Gegenwärtige politische Einteilung der Kronländer”). Miután a kerületeket 1860-ban felváltották a helyreállított vármegyék, az 1861-től kiadott térképszelvényeken a „Gegenwärtige”, vagyis jelenlegi szó helyére odametszették, hogy a beosztás csak 1854 és 1860 között állt fenn („Vom Jahre 1854 bis 1860”). E térkép 1820-as évekbeli változatán 789 Pl. Trencsén megye térképe 1821-ből (vö. a térképjegyzékben: IV A 2.). 790 Az 1809. június 14-i Győr melletti csatáról (IV B 1.), és a Bécs, Pozsony és Sopron közötti területről (IV B 2.) készített térképek, utóbbi a Mappa generalis léptékének duplája szerint készült, méretaránya 1:240 000. Recenziója: AGE 1809. Bd. XXX. 95-96. 791 így pl Suhajda Mátyás 1812-ben a váci egyházmegye térképét, amelyet Karacs Ferenc metszett rézbe (vö. IV B 6.), Máthes Nepomuk János 1822-ben az esztergomi egyházmegye térképét (vö. IV B 10.), Karacs Ferenc 1826-ban a boszniai vagy diakóvári és szerémi egyházmegye térképét (vö. IV B 13.) készítette el Lipszky térképének felhasználásával. 792 Hazai felhasználására 1: Eeonhard Joseph Erdélyt bemutató könyvében (Nagyszeben, 1818) található térkép, amely a Mappa generalis 2,7-szeresére kicsinyített változata (léptéke 1:1 296 000, vö. IV. B 9.), továbbá Csaplovics János 1829. évi munkájában szereplő etnográfiai térkép, amely az eredeti műnek 4,625-szeresére kicsinyített változata (1:2 220 000, vö. IV B 14.). Angol nyelvterületen forrásként hivatkozott rá Richard Bright 1817-ben megjelent könyvének két térképe (vö. IV B 7. és 8.), és az ország keleti részét és Erdélyt ábrázoló térkép 1832-ben (vö. IV B 16.). 236
