Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
6. LIPSZKY JÁNOS TÉRKÉPÉSZETI VÁLLALKOZÁSÁNAK JELLEMZÉSE - Mappa Generalis Regni Hungariae (1804—1808)
A térképen a földrajzi fokhálózat tízperces osztással szerepel, a térkép keretén megadva a fokszámot. A keleti hosszúság megadásánál a szerző Ferro szigetétől számította adatait, a térkép középmeridián)a Ferrotól 38°10’-re van (Greenichtől 20°30’-re). A fokhálózat 10x10 perces négyzeteit a felső és alsó szélen 1-től 79-ig beszámozta, oldalt pedig A-tól kk-ig (A—Z, aa—kk) megbetűzte, ezek segítségével a Repertóriumban szereplő tárgyak könnyen megtalálhatók, vagyis a fokhálózat egyben keresőháló is. A térképlapok összfelületének 11,3%-án van illusztráció, 31,6%-a a külföldi területeket, 57,1 %-a a történeti Magyarország területét ábrázolja. I. szelvény. Az ábrázolt külső területek: Ausztriából Bécs és környéke, Szilézia igen kis része, Morvaország Olmützig. A kidolgozás ugyanolyan részletes, mint a belső részeké. Magyarországi vármegyékből szerepel Trencsén nyugati része, Nyitra és Pozsony nagyrésze, Moson és Komárom északi része. Ez a szelvény tartalmazza a legkevesebbet az ország területéből. A szelvény közel kétharmadán díszes allegorikus keretben a térkép címfelirata található.754 A szelvényről készült korabeli recenzió szerint a rajz és a metszés ugyanazzal a szokatlan gondossággal és tisztasággal készült, ami a korábbi lapokat jellemezte, de a dőlt betűs kisebb helységek, különösen a hegyes és erdős vidéken „bár igen pontosak és tiszták, de jó szemet igényelnek”.755 II. szelvény. Az ábrázolt külső területek: Szilézia délkeleti része, Galícia délnyugati részei. A kidolgozás ugyanolyan részletes, mint a belső részeké, ennek oka a rendelkezésre álló térképekben keresendő (vö. Metzburg említett Galícia-térképével). A magyarországi vármegyékből szerepel Trencsén keleti része, Turóc, Árva, Liptó, Gömör, Kishont, Torna, Szepes, Sáros, Zemplén, Ung és Bereg nyugati részei, Szatmár északnyugati része, Szabolcs, Borsod északi fele, Abaúj, Heves északi csúcsa, Nógrád, Hont, Bars, Esztergom és Komárom északi része, tehát 14 megye teljes egészében, 8 pedig egyes részeivel. A térképről a kortárs recenzens a korábban megjelent III. szelvénnyel együtt részletesebb elemzést nyújtott, és elsősorban a hegyábrázolási módszert kifogásolta.756 A II. szelvényről megjegyezte, hogy az egyébként kitűnő térkép a teljességre törekvés miatt nagyon túlzsúfolt, ez főképpen ezen a lapon látszik. A recenzens arányt jól kezelhető, lehetőleg kerek számértékben felvenni”, és „fontos szempont, hogy a térkép két- és négyszeres nagyítása vagy kicsinyítése szintén jól kezelhető méretarányszámot eredményezzen”. Megállapítja, hogy Lipszky azért nem adta meg a léptéket, mert nem kerek méretaránnyal dolgozott. Bartha kiegészítő cikkében hivatkozik ugyan arra, hogy Lipszky önkényesen értelmezte a földrajzi mérföld fogalmát, de a méretarányban hasonló eredményre jut (1:469 472). Kételkedésem és új számításaim eredményei: R.EISZ 1995C. 326-328. 754 Az e kötet borítóján is látható díszes kartushoz 1. RÓZSA 2000. 313. 755 AGE 1806. Bd. XXI. 214. 756 AGE 1807. Bd. XXIII. 224-226. 221
