Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

5. A MAPPA GENERALIS ELKÉSZÍTÉSE - A metszés (1804-1810) - A térkép szelvényeinek metszése

nyítékát, és a korábbi szerződés pontjainak módosításával aláveti magát a célnak. Az új szerződés az alábbi pontokban rögzítette a térképmetszés körülményeit:

1. Lipszky elengedi Prixnernek a lapok átrajzolását, csakúgy Karacs kifizetését, és részben saját diszkréciója, részben az életkörülményeknek az előző szerződés óta bekövetkezett drágulása miatt csupán a szituáció rézbemetszéséért meghagyja neki a laponkénti teljes 600 forintos összeget; Karáccsal majd külön szerződést kötnek.

2. Prixner már négy éve 1000 forint előleget kézhez kapott, ezt a hatalmas összeget a következő módon kapcsolják az elvégzendő munkához:

a) Prixner a metszés megkezdése napjától, amelyet 1804. március l-jében állapítanak meg, minden lapnál tavasszal és nyáron öt hónapig, ősszel és télen hat hónapig egymás után havonta 60 forintot a hónap első napján előre megkap; ameny- nyiben Prixner egy lap elkészítésével hosszabb ideig késlekednék, úgy a további, havonta 60 forintban megállapított előleget addig visszatartják, míg a lap teljes egészében el nem készül; az efeletti összeg a már kezéhez kifizetett 1000 forint számlájára addig lesz levonva, amíg az előleget teljesen vissza nem térítette. (Ez nagyjából azt jelentette, hogy az első három-négy lap elkészítésénél törlesztett Prixner).

b) A kifizetett előleg után Prixner az a) pontban meghatározott feltételek szerint 80 forintot kap, és minden befejezett lap után egyenleget készítenek vele, és a neki járó fennmaradó összeget a 10. pont szerint kezéhez kifizetik.

3. Prixner elvállalja a tíz lapból670 álló Magyarország-térkép minden lapja szituációjának metszését, az írás kivételével. Egy lapot 600 forintért készít el, és gondoskodik a szükséges lemezek beszerzéséről, megfelelő vastagságáról, tisztaságáról és finom politúrozásáról, csakúgy a következő hat pontban foglaltak betartásáról.

4. Saját kijelentése alapján kötelezi magát Prixner, hogy — amennyire csak lehet — teljes szorgalommal, teljes művészetével arra törekszik, hogy a szituációt részben karcolótűvel, részben maratással, részben metszővel és más, általa ismert fogással művészete lehető legnagyobb finomságával és szorgalmával kidolgozza, és amennyire lehetséges, teljes művészi igénnyel kivitelezi.671 A metszés tisztasága és finomsága tekintetében mintaként a Liesganig-féle Bukovina-térkép Prixner által metszett lapjai és a Zannon-térkép672 szolgálhat.

5. Különösképpen kötelezi magát Prixner arra, hogy az egész vállalkozás ideje alatt semmiféle más munkát nem vállal el, és magát egyedül Lipszky művének rendeli alá, annak befejezéséig. Ellenkező esetben minden alkalommal 200 forint bün670 Ez az adat is megerősíti, hogy a vállalkozás két részét, a Mappa generalist és a Tabula generalist egy nagy mű részeinek kell tekinteni.

671 Rózsa György ebből arra következtetett, hogy a metsző „vegyes technikát” alkalmazott, vagyis rézkarcot és rézmetszetet is készített, ez a tájkép-műfaj sokszorosított grafikát művelőire volt jellemző. RÓZSA 2000. 313.

672 A Galícia-térképet emk'tette PATAKY 1951. 207. 49. tétel, a Zannon-térképet nem sikerült azonosítani.

194