Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
2. BEVEZETÉS - A felhasznált irodalom - A korabeli tudósítások, cikkek (1830-as évekig)
Schedius Lajos sajnos rövid életű folyóirata, a Zeitschrift von und für Ungern, %ur Beförderung der vaterländischen Geschichte, Erdkunde und Eiteratur (= ZU, Pest, 1802— 1804) ugyancsak beszámolt Lipszky térképeiről. A kezdetben évi hat, majd 1803-tól évi tizenkét füzet a címében is felvállalt területekről válogatta cikkeit. Fennállása alatt az előbb említett két német folyóirat is ennek anyagát vette át, pl. Lipszky munkásságának és térképeinek ismertetését vagy Bogdanich nekrológját.15 A térkép bemutatását és megvételére felszólítást tett közzé a magyar nyelvű Ha^ai Tudósítások 1806-ban és 1807-ben, illetve a német nyelvű Vereinigte Ofner- Tester Zeitung 1803—1810-ben. A már több mint egy évtizede birtokára visszavonult Lipszky haláláról több lap is beszámolt, így a Ha^ai és Külföldi Tudósítások, a Magyar Kurír, a Vereinigte Ofner-Tester Zeitung}6 Már Lipszky János halálát követően, de még mindig a kortárs irodalom között említendők (mert Lipszkynek még akkor is tevékenykedő munkatársairól vagy kortársairól szóltak) a múlt század 30-as éveinek cikkei, könyvei. 1834-ben jelent meg Márton Józsefnek, a bécsi egyetem magyar nyelv tanárának életrajzi könyvecskéje régi támogatójáról, Görög Demeter udvari nevelőről. Ebben szerepelt az az állítás, hogy Lipszky Görögnek még kéziratban levő térképeit is elkérte és lemásoltatta, amit Görög azért adott át, mert nem tudta, hogy Lipszkynek milyen vállalkozásához kell, ezért igen csalódott volt, mikor a térkép megjelent.17 A későbbiekben e könyvre hivatkozva Lipszkyt többen plágiummal vádolják majd. Azt azonban nem veszik figyelembe, hogy nem elfogulatlan életrajzíró, hanem Görögnek elkötelezett híve készítette az életrajzot, aki principálisa vállalkozásának jelentőségét Lipszky érdemeinek csökkentésével igyekezett hangsúlyozni. A vonatkozó részt Gyuriko- vits György alább említendő életrajzi vázlata is tartalmazza, ő volt az első (és sokáig az egyetlen), aki a vád alól tisztázni akarta Lipszkyt. A későbbi kutatók figyelmen kívül hagyták Vizer István cikkét, amelyet Schedius Lajos és Blaschnek Sámuel közös térképkiadványa (1833-1836) kapcsán a forrásul szolgáló Lipszky-térképről írt a Tudományos Gyűjteményben. Felhívja a figyelmet arra, hogy mivel Lipszky elfogadta Varasd fekvésének már régebben kiszámított — de mint kiderült, pontatlan — csillagászati meghatározását, ezért a horvátországi és zala megyei részek „teljesen elcsúsztak”, nem pontosak.18 15 ZU 1802. Bd. I. 266-269.; Bd. II. 47-53., 123-126., 244-245.; 1803. Bd. IV. 332-335.; 1804. Bd. VI. 190-193. 10 HT 1807. 21. sz. 165-168.; VOPZ 1803. 97. sz. 1191-1192., 1804. 22. sz. 274-275., 83. sz. 1069-1070., 1805. 50. sz. 629., 54. sz. 668., 1807. 38. sz. 468M69., 40. sz. 492493., 42. sz. 523-524., 1808. 86. sz. 1063-1064., 87. sz. 1080., 1809. 1. sz. 23., 3. sz. 32., 8. sz. 90., 1810. 59. sz. 764., illetve HKT 1826. I. 44.; MK 1826. I. 26. sz. 366.; VOPZ 1826. 45. sz. 686. 17 Márton 1834. 26. 18 VlZER 1833. Ez az oka, hogy Lipszky sok Zágráb, Varasd, Zala és Vas megyei települést nem tudott lokalizálni és csak a Repertóriumban tüntette fel azokat. 16
