Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
5. A MAPPA GENERALIS ELKÉSZÍTÉSE - A terv és a vállalkozás beindítása, menete - A vállalkozás folytatása
rendszeréül szolgáló hálózatot. Schedius tudósítása szerint a hálózat 1798—1799 fordulójára elkészült.572 Az egyes településeket ebben a hálózatban kívánta feltüntetni úgy, hogy először az elsődleges alappontokként a csillagászatilag vagy háromszögeléssel meghatározott helyeket vette fel. Ilyenek voltak 1.) a csillagvizsgálóval rendelkező települések (Buda, Eger, Nagyszombat, Kolozsvár, Gyulafehérvár), 2.) a Mikoviny és Hell által régebben meghatározott, megbízható csillagászati megfigyelések eredményei, 3.) a Lipszky-vállalkozáshoz kiküldött asztronómiai expedíció, amelyet Bogdanich vezetett, és akinek méréseit halála után Lipszky fejezte be, 4.) Liesganig József magyar- országi háromszögelési munkálatainak adatai, 5.) egyéb megyei és területi háromszögelési felmérések. A korábbi adatokat a szerző saját maga gyűjtötte, illetve a kortárs tudósok, elsősorban Zách bocsátotta rendelkezésére, a Bogdanich-expedíció pedig 1799-ben folyamatosan küldte mérési eredményeit. Az adatok alapján Lipszky még kiszámította a) több helynek a csillagászati fixpontokhoz való távolságát Liesganig fokméréseivel, b) Liesganig meridiánmérésének háromszöghálózatából több hely fekvését, c) számos helységnek a péterváradi, 156 helynek pedig a budai meridiánhoz és merőlegeséhez viszonyított fekvését és földrajzi hosszúságát, d) több határon túli hely földrajzi helyzetét azért, hogy azt összeköthesse Liesganig galíciai, ausztriai és magyarországi háromszögeléseivel. 1802-ben már több mint 500 ilyen adat állt rendelkezésére. Tudóstársai számára Zách folyóiratában 59 magyarországi hely pontos adatát közzé is tette, összegezve Bogdanich, Hell, Barcellini és Liesganig mérési eredményeit.573 A vetületben feltüntetett csillagászati fixpontok után másodlagos alappontokként az ezekhez kiszámított helyeket tüntette fel. Ezenkívül az ország kiesebb- nagyobb területeiről, vármegyéiről, uradalmairól több mint 600 térképet összegyűjtött, készített vagy kölcsönkapott. Ezeket — megyei szinten — azonos méretarányra átszerkesztette, majd minden megyéről elkészítette annak helynévjegyzékét és térképvázlatát, amit a törvényhatóságokkal kijavíttatott (1. feljebb). A több mint 24 000 földrajzi elemet (helységek, puszták, hegyek, folyók stb.) az első és másodlagos fixpontokhoz viszonyítottan, egyszerű számítással helyezte el a térképen. A vármegyék számára összeállított jegyzék és térképrajz 1799 őszére elkészült, a javítási munkálatok 1799—1802 között zajlottak, a visszaküldött anyagból folyamatosan dolgozhatott Lipszky, mert az első évben a törvényhatóságok fele, két év alatt pedig 90%-a elvégezte a pontosításokat. 572 AGE 1799. Bd. III. 410. Az 1799. február 17-én kelt levél szerint Lipszky a hálózatot hat hete befejezte. 573 LIPSZKY, JOHANN: Geographische Längen und Breiten-Bestimmungen einiger Oerter in Ungern. ZU 1802. Bd. II. 47-53. 154
