Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

5. A MAPPA GENERALIS ELKÉSZÍTÉSE - A terv és a vállalkozás beindítása, menete - Erdély térképének elkészítése

Lipszky nagyon bízott abban, hogy az erdélyi kormányhatóság a magyarországi mintájára szintén segíti majd a vállalkozását, így már kész tényként kezelve fordult a katonai hatóságokhoz, arra hivatkozva, hogy mind a magyar, mind az erdélyi szervek biztosították támogatásukról. A Gubernium azonban nem teljesítette a kérését, mondván, hogy a hivatalnak rendelkezésére áll egy Erdély-térkép, és továbbira nincsen szüksége. Lipszky még ekkor sem mondott le arról, hogy az Erdélyről összeállítandó részhez is megfelelő forráshoz jusson: december 16-án személyesen gr. Teleki Sámuel gubernátorhoz fordult, „két súlyos érvet” felhozva munkája támogatandó volta mellett. Az egyikkel az érzelmekre kívánt hatni, amikor azt írta, hogy számos példán keresztül ismert az erdélyi nemesség tudományok iránti elkötelezettsége és műveltségbeli kiválósága, emiatt nyilván egyetért vele a Gubernium abban, hogy a vidék térképének kiadása feltétlenül szükséges. Másrészt viszont ő nem kizárólag Erdély vagy az egyes vármegyék, kerületek, székek térképét adná ki, hanem összekapcsoltan Magyarország és részeinek térképével, amely így egy egységes egészként jelenne meg. Emiatt viszont nagy szégyennek tartaná, ha a magyar területek ezen része tökéletlen és hiányosan megrajzolt volna. Mindezek alapján arra kéri a gubernátort, bölcsességével és tekintélyével hasson oda, hogy a már meglevő Erdély-térképet teljes méretben vagy kicsinyítve hadd másolja le saját költségén, és engedjék meg, hogy felhasználja azt, vagy pedig az egyes vármegyék, kerületek és székek általa első vonalaiban már megrajzolt térképvázlatait hadd küldje meg kijavításra az ahhoz értő személyeknek. A Gubernium január 10-én kelt válaszában azonban kijelentette, hogy a már meglevő térkép a Gubernium számára szolgál, és azt senkinek semmilyen használatra nem adják oda, egy másik térképet pedig az Építési Igazgatóság készít, amely még nincsen teljesen befejezve, ezen okok miatt Lipszky kérését nem áll módjukban teljesíteni.518

Az ügyirat fogalmazványaiban még olvasható, hogy a rendelkezésre álló térkép nem más, mint a Hochmeister nagyszebeni könyvkiadó által 1785-ben megjelentetni szándékozott térkép, a szerzőhöz elküldött elutasításban azonban már csak általánosan említik a meglevő mappát, bizonyára ezzel is titkolni igyekezték a térkép jellegét és tartalmát.

Ennek a régi térképnek a története jól példázza az államhatalom térképekhez való viszonyulásának változását: amikor szerették volna megjelentetni, akkor még az Udvari Haditanács is a kiadás ellen döntött. Alig telt el másfél évtized, és ugyanaz a központi szerv már a legmelegebben támogatta a hasonló térképészeti vállalkozásokat. A Gubernium azonban (talán mert még mindig a régi indokokat vallotta magáénak vagy pusztán kényelemből) továbbra sem tette lehetővé, hogy jó térképek jelenjenek meg az országrészről.

1785-ben Martin Hochmeister nagyszebeni nyomdász azzal a kéréssel fordult az Erdélyi Guberniumhoz, hogy engedélyezzék Erdély új vármegyei és járási beosz518 Iratgyűjtemény, 32.

143