Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
5. A MAPPA GENERALIS ELKÉSZÍTÉSE - A terv és a vállalkozás beindítása, menete - A vármegyék bekapcsolódása a munkálatokba (1799-1802) - Akadékoskodó vármegyék - Komárom vármegye és „a veszélyes térkép”
ték ki a vármegyéknek, hogy abban bármiféle magán-, köz- vagy titkos jogokat leírjanak vagy a vármegye belső szerkezetét és „fiziokrata tulajdonságát” és elrendezését számbavegyék. A Helytartótanács arra vágyott, sőt továbbra is arra vágyik, amint az a rendeletben világosan megfogalmazódott, hogy a helyek valódi meghatározása és a névírási helyzet is becsületesen feljegyeztessék, és a vármegye tökéletes földrajzi térképe rendelkezésre álljon a Magyar Királyság elkészítendő általános térképe számára. Ez pedig tisztán topográfiai, földrajzi, fizikai és külsődleges, és semmi okból sem statisztikai és politikai, a királyság belső alkotmányát érintő nem lesz. Miképpen azon égi Glóbusz, amelyben a csillagok és légies régiók bemutattatnak, nem a csillagok belső, hanem csakis az ég és a testek külső magasztos alakját, szépségét írják le, csakúgy a vármegyének a kifejtett értelemben vágyott földrajzi térképe is annak külső megjelenését mutatja meg. Épp ezért úgy vélte a hivatal, hogy a rendelkezés eredményéről való eszményben nem lehet kételkedni. Annál inkább joggal kell remélni, hogy Komárom a művet és az utasítást, amint az abban áll, elfogadja „más, jól irányított tartományok példájára, amelyek már rendelkeznek” ilyen térképpel vág}' amelyek azon dolgoznak. A Helytartótanács ismételten hangoztatta, hogy a vármegyék a haza hasznára és dicsőségére kell, hogy a rájuk vonatkozó anyagot „önként, gyanakvás és a rejtett veszély félelme nélkül megtárgyalják és köztudomásra hozzák”.487 Az ösztönző levél nem térítette jobb belátásra a vármegyét, november 19-én kelt válaszukban ismét elzárkóztak az anyag kijavításától, mint írták, erre vonatkozó igen alapos és indokolt észrevételeiket már előzőleg megtették.488 A Helytartó- tanács nem bírt a konok vármegyével, így magasabb fórumhoz fordult: 1800. január 7-én a Magyar Kancelláriához intézett felterjesztésében összefoglalta az ügy egyes szakaszait (mellékelve az összes dokumentum másolatát is), és kérte, hogy az uralkodó szólítsa fel a vármegyét a munkálatok elvégzésére.489 Február 14-én a Kancellária leiratban utasította a vármegyét, hogy „miután minden szempontból érdekünk, hogy miként más államok, úgy a Magyar Királyság is gondoskodjék a pontosan kidolgozott térképéről”, ezért más vármegyék példájára — amelyek részint készségesen és önként elvállalták és mór el is végezték a maguk munkáját, részint pedig az elkészítést jelezték — Komárom is végezze el a javításokat.490 Minderről a Kancellária a Helytartótanácsot is tájékoztatta.491 Az uralkodói akaratnak a vármegye, bár a munkálatokról továbbra is hasonló véleménnyel volt, végül is 487 Iratgyűjtemény, 18. Az irat külsején az szerepel, hogy Komárom vármegyének átadott ösztönzés a Lipszky-féle földrajzi térkép kijavítására. 488 MOL C 67. 1800. F. 31. Pos. 1. Komárom, 1799. november 19. Komárom vármegye felterjesztése. 489 Iratgyűjtemény, 33. 490 Iratgyűjtemény, 38. 491 MOL A 39. 1800. 1238. 134
