Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
5. A MAPPA GENERALIS ELKÉSZÍTÉSE - A terv és a vállalkozás beindítása, menete - A Bogdanich-expedíció története (1798-1800, 1801) - A Bogdanich-expedíció
seben támogatta őt az Egyetemi Tanács is, hogy vizsga nélkül megkaphassa a bölcsészdoktori babért. A fentiek alapján a Helytartótanács kebelében működő tanulmányi bizottság is támogatta a kérvényt azzal a feltétellel, hogy a kar által kijelölt témában disszertációt készítsen és azt védje meg. Ha ez sikerül, akkor a doktori fokozatot elnyerheti.376 A kancellária a kérelmet azonban elutasította, mert nem találván elegendő okot a felmentés megadásához, a doktori fokozat elnyeréséhez az előírt módon szükséges feltételek megszerzését támasztotta.377 Minderre már nem kerülhetett sor, mert a második expedícióból visszatérve Bogdanich ágynak esett, és fél évnyi betegeskedés után, 1802. január 31-én elhunyt. A Bogdanich-expedíció A korszakban két módszert alkalmaztak a térképekhez szükséges felmérések elkészítésére. Az egyik a háromszögelés volt, amelynek lényege, hogy egy alapvonal hosszúságának meghatározása után az egyes tereptárgyak, pontok egymástól való távolságát egyszerű szögméréssel határozták meg. Az így felmért területet egy háromszöghálózat segítségével ábrázolták. Ez az eljárás igen pontos volt, vármegyei földmérők alkalmazták is kisebb területek ábrázolásakor. Egy egész ország felméréséhez viszont sem a személyi, sem az anyagi, sem a technikai feltételek nem voltak biztosítva ezen módszer alkalmazására. Emiatt Lipszky is a másik eljárás mellett döntött. Ennek lényege az, hogy csillagászatilag meghatározott alappontokhoz viszonyítva számítják ki az egyéb ábrázolandó pontok távolságát. A számításokat a kisebb területeket helyes arányaiban ábrázoló térképek nyomán lehetett elvégezni. Ez a munka nem igényelt egész országra kiterjedő helyszíni felméréseket, csak egy irodát, ahol nyugodtan dolgozhatott a térképkészítő. Pontos számításokat azonban csak jól meghatározott alappontokhoz lehetett végezni, ám Magyarország területén csak néhány város fekvése volt ismert. A rendelkezésére álló adatok elégtelensége miatt Lipszky a nádor segítségéhez folyamodott, kérve Bogdanich Dániel kiküldetését. Erről a tervéről 1798. július 5-én Festetics grófot is tájékoztatta: Hogy a munka minél teljesebb legyen, kezdeményezem, hogy ezen az őszön, hacsak a kormányzat nem okoz nekem nehézséget, és az egri érsek által a csillagvizsgálójából a három műszer, nevezetesen egy kvadráns, egy ingaóra és egy tubus odaígér- tetik, az itteni csillagvizsgáló adjunktusával, Bogdanich-csal (kétség nélkül állíthatom, hogy a Monarchia első matematikusa) saját költségen egy csillagászati expedíciót tegyünk végig a királyság határai mentén, Varasd, Gradiska, Zimony, O-Orsova, Márga, Máramarossziget, Munkács, Őrlik, Lőcse, Csaca és Holies útvonalon át.378 376 MOL C 67. 1800. F. 9. Pos. 116—117. Vö. Iratgyűjtemény, 45. 377 MOL C 67.1800. F. 9. Pos. 257-258. és A 39. 1800. 8764. PAULER1880. 369. 378 Reisz 1995c. 323., 334. 112
